Ma a Cisztás fibrózis-ről szeretnénk beszélni, mivel ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Cisztás fibrózis minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. A politikától a szórakoztatásig a Cisztás fibrózis jelentős nyomot hagyott a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cisztás fibrózis-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Biztosak vagyunk benne, hogy érdekes és releváns információkat fog találni a Cisztás fibrózis-ről, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse ezt a jelenséget és annak mai jelentőségét.
Cisztás fibrózis | |
Dobverő ujjak megjelenése cisztás fibrózisban szenvedő betegen | |
Latinul | Fibrosis cystica, mucoviscidosis |
Angolul | Cystic fibrosis |
Osztályozás | |
BNO-10 | E84 |
BNO-9 | 277.0 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
OMIM | 219700 |
DiseasesDB | 3347 |
MedlinePlus | 000107 |
MeSH ID | D003550 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cisztás fibrózis témájú médiaállományokat. |
A cisztás fibrózis (CF, cisztikus fibrózis, mukoviszcidózis) egy autoszomális recesszív öröklődésű, az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség.[1] Gyakorisága populációnként eltérő, a kaukázusi emberfajták között az előfordulási aránya kb. 1:4000.
A cisztás fibrózisban a CFTR gén mutációja jön létre. A humán genom egyik legnagyobb génje ez, amelyben már több mint 500 mutációt leírtak. A génhiba a családokban akár több generáción át is rejtve maradhat, és csak akkor jelenik meg betegség formájában, ha mindkét szülő hordozza a hibás génszakaszt (ekkor 25%-os valószínűséggel CF-es beteg gyermek születik).
A CFTR gén egy CFTR (cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor) fehérjét kódol, mely a mirigyek kivezetőcsövének hámjában helyezkedik el. Egy 7 transzmembrán régióból álló ún. G fehérjén keresztül érkező jel hatására a ciklikus AMP (cAMP) szintje megemelkedik, ez aktiválja a protein kináz A fehérjét (PKA), amely foszforizálja, és így nyitott állapotba hozza a dimer CFTR csatornát, amin keresztül kloridionok távoznak a mirigy lumenébe, amit ekvivalens mennyiségű víz és nátriumion követ. Így a nyák elnyeri végső viszkozitását.
A betegségben hiányzik a CFTR fehérje, így habár a jeltől megfelelően eljut a rendszer a PKA aktiválásáig, nem jut ki klorid, nátriumion és víz, azaz a nyák besűrűsödik. A sűrű nyák pedig megfelelő táptalajt nyújt a fertőzéseknek.
A CFTR gén a 7-es kromoszóma hosszú karjának 31.1-31.2 régiójában található. A leggyakoribb mutáció az 508-as pozícióban lévő fenilalanin törlődése.[2]
A CFTR-fehérje hibás működése legszembeötlőbben az alábbi szervekben figyelhető meg:
A CF Betegek Egyesülete (CFBE) 1991-ben alakult, azzal a célkitűzéssel, hogy összefogja az országban szétszórtan élő cisztás fibrózis betegségben szenvedőket.[4]
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |