A mai világban a Cauca (folyó) egyre nagyobb aktualitást és érdeklődést kapó téma. A Cauca (folyó)-ről már egy ideje vita folyik különböző területeken, és többek között a társadalomra, a gazdaságra, az egészségre gyakorolt hatása sok ember kíváncsiságát és érdeklődését keltette fel. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Cauca (folyó)-et, elemezve történetét, fejlődését és mai jelentőségét. Ezen túlmenően a Cauca (folyó)-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk ebben a kérdésben.
Cauca | |
Río Cauca | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Megyék | Cauca, Valle del Cauca, Risaralda, Caldas, Antioquia, Sucre, Bolívar |
Települések | Cali |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 1350 km |
Forrásszint | 3900 m |
Vízhozam | 2448[1] m³/s |
Vízgyűjtő terület | 80 000 km² |
![]() | |
Torkolat | Magdalena folyó |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cauca témájú médiaállományokat. | |
A Cauca Kolumbia egyik jelentős folyója.
A régi indiánok Breduncónak nevezték, a mai Cauca szó eredete nem bizonyos, többféle elmélet létezik rá: van, amelyik szerint a kecsua nyelvből származik, egy másik szerint egy régi kacika nevével áll összefüggésben. A partok közelében élő őslakók a folyó által kínált víziutat régóta használták élelmiszer és eszközök kereskedelmére, majd a spanyol gyarmatosítás idején és után katonákat és ellátmányokat is hajóztattak itt a mai Risaralda és Antioquia megyék területének hódító hadjáratai során. A gőzhajózás, bár a Magdalena folyón már 1823 óta folyt, a Caucán csak a 19. század végén indult meg. A gőzhajózási lehetőségek felmérése és tervezése 1883-ban kezdődött, bennük úttörő szerepet vállalt a német Carl Hauer Simmonds, aki többek között azzal a nehéz feladattal is megbirkózott, hogy az Angliából Buenaventura kikötőjébe szállított, darabokra bontott hajó alkatrészeit öszvérháton az Andok nyugati hegyláncán átjuttatva újra összeállítsa az első, Cauca névre keresztelt gőzöst. Ezt a hajót 1888. február 29-én avatták fel ünnepélyesen. Az 1910-es évektől kezdve a vasút és egy új híd kiépítésének következtében a gőzhajózás jelentősége fokozatosan visszaesett.[2][3]
A folyó Kolumbia délnyugati részén, Cauca megye területén ered, a Páramo de Sotará nevű helyen mintegy 3900 m-es tengerszint feletti magasságban, majd az Andok nyugati és középső kordillerája között hét megyét érintve nagyjából észak felé folyik, összesen 1350 km-en keresztül, ahol Pinillos község területén a Magdalena folyóba torkollik. Első 170 km-én, az úgynevezett Felső-Cauca vidéken meredek esésű, majd 436 km-en keresztül a Cauca-völgy nevű völgyben folyik, igen kicsi eséssel. Az ezután következő, La Virginiától kezdődő, 400 km-es középső szakaszán valamivel ismét meredekebb, majd Tarazától, az alsó folyásánál ismét laposabb vidékekre ér.[2]
A folyó partján fekvő legjelentősebb város Cali, a folyó fölött átívelő hidak közül a leghíresebb a Puente de Occidente nevű műemlék függőhíd.
A Cauca folyó esetében a száraz időszakok miatti vízhiány mellett nagy problémát jelent a környezetszennyezés. 2016-ban úgy becsülték, mintegy 4000 háztartás és üzlet közvetlenül a folyó medrébe dobja hulladékait, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, például műtrágyák pedig nagy mennyiségben szivárognak bele a vízbe. A Río Cauca Alapítvány szerint másodpercenként két köbméter szennyeződés kerül a folyóba.[4]