A mai világban a Castilléjar egy olyan téma, amely egyre aktuálisabbá vált, és sokféle ember érdeklődési körébe került. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, a mai fontosságáról vagy bármilyen más kapcsolódó vonatkozásról beszélünk, a Castilléjar olyan téma, amely soha nem szűnik meg vitákat és vitákat generálni. A Castilléjar eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Castilléjar-hez kapcsolódó különféle szempontokat, és megpróbálunk rávilágítani erre a manapság annyira aktuális témára.
Castilléjar | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Granada | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Castilléjar | ||
Polgármester | Josefa Carasa Ballesta | ||
Irányítószám | 18818 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1289 fő (2024)[1] | ||
Népsűrűség | 9,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 792 m | ||
Terület | 132 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Castilléjar weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Castilléjar témájú médiaállományokat. | |||
Castilléjar település Spanyolországban, Granada tartományban. Castilléjar Castril, Huéscar, Galera, Cúllar, Benamaurel és Cortes de Baza községekkel határos. Lakosainak száma 1289 fő (2024).[1]
A településen nem találtak őskori, ibériai, római vagy vizigót kori leletek. A 8. század elején az Ibériai-félsziget nagy részét arab-mór csapatok szállták meg. 1020 körül, a Córdobai Kalifátus megszűnése után a térségben a granadai ziridák vették át a hatalmat, amelyet nem sokkal később kénytelenek voltak átengedni a berber Almoravidáknak és Almohádoknak. A granadai emirátus részeként a Castril környéki terület 1488-ig iszlám maradt. 1492ben a katolikus uralkodók Alhambra-ediktumával megkezdődött a zsidók kiűzése; az 1610 körüli években pedig az utolsó muszlimokat (mórokat) is kiűzték.
A korábbi idők lakói önellátó gazdaként éltek a földjeik és házikertjeik terméséből. Kisebb mértékben állattenyésztéssel is foglalkoztak (főleg juhok, kecskék és sertések); szamarakat tartottak teherhordó állatként. Ma az olajfa- és mandulafaültetvények dominálnak, emellett a burgonya (patatas) és az árpa (cebada) termesztése is fontos szerepet játszik a közösség gazdasági életében. Magában a településen kis kereskedők, kézművesek és mindenféle szolgáltatók telepedtek le. Az Embalse del Portillo gát jó 80 méter magasan és mintegy 370 méter szélességben emelkedik a falu szélén. Az 1960-as évek óta a falu kisebb turisztikai fellendülést él át.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 1712 | 1608 | 1619 | 1584 | 1553 | 1487 | 1389 | 1318 | 1288 | 1289 |
2001 | 2004 | 2006 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 | 2024 |