Buzérfélék

Buzérfélék
Luculia gratissima
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales) Család: Rubiaceae Juss.
Típusnemzetség
Rubia L.
Alcsaládok
Antirheoideae? Kínafaformák (Cinchonoideae) Mügefűformák (Ixoroideae) Buzérformák (Rubioideae)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Buzérfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Buzérfélék témájú kategóriát.

A buzérfélék (Rubiaceae) az APG III osztályozás alapján az eudicots csoportjának euasterid I elnevezésű kládjába tartozó tárnicsvirágúak (Gentiales) rend egyik családja.

A korábban önálló családba tartozó Dialypetalanthaceae, Henriqueziaceae, Naucleaceae és Theligonaceae az APG eredményei alapján a buzérfélék közé lett sorolva. A család jelenlegi leírása szerint mintegy 650 nemzetség és több mint 13 000 faj tartozik a buzérfélékhez (ezzel az egyik legnagyobb fajszámú zárvatermő család).

Fák, cserjék, liánok és lágyszárúak is tartoznak ide. A rend kladogramjáról elsőként leváló család főként a trópusokon élő képviselőit a rend többi családjától megkülönbözteti, hogy nincs még nekik belső (xilémen belüli) háncselemeik, magházuk pedig alsó állású. Leveleik átellenesek vagy örvösek. 4-5 forrt csészelevelük van, a 4-5 szirom csővé nőtt össze, a porzók száma is 5. A virágzat sokszor fejecskeszerű. Leggyakoribb a toktermés, de bogyó-, csonthéjas és kaszattermés is előfordul.

Legismertebb fás szárú képviselője az etióp eredetű arab kávé (Coffea arabica) és a dél-amerikai Cinchona officinalis, melynek kérgéből kinin vonható ki. Az 1500 fajt tartalmazó Psychotria alacsony, trópusi fái közül egyesek a génusz nevéhez híven pszichotróp anyagokat, pl. DMT-t (dimetil-triptamint) tartalmaznak. A lágy szárú nemzetségek közül több a mérsékelt égövön is előforduló faj, mint a galaj (Galium) – pl. tejoltó galaj – vagy a festő buzér (Rubia tinctorum).

A nemzetségek nemzetségcsoportokba tartoznak, amik a következő három általánosan elfogadott alcsaládot alkotják:

Egyes leírások egy negyedik alcsaládot is említenek Antirheoideae néven. Más, rbcL-alapú vizsgálatok szerint a korábbi leírások szerint Antirheoideae-be sorolt nemzetségek a Cinchonoideae alcsaládba vannak beágyazva (Guettardeae nemzetségcsoport).^[1]

Egy teljesebb listához lásd A Rubiaceae nemzetségeinek listája oldalt.

A következő nemzetségeket említi Watson és Dallwitz (Delta):

• Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubiaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Rubiaceae Archiválva 2013. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Henriquezaceae Archiválva 2007. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Dialypetalanthaceae Archiválva 2009. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Theligonaceae Archiválva 2009. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben and Naucleaceae Archiválva 2007. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben in L. Watson and M.J. Dallwitz (1992 onwards). The families of flowering plants: descriptions, illustrations, identification, information retrieval. Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben http://delta-intkey.com Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• MOBOT Rubiaceae
• Michael Kiehn: Chromosome Survey of the Rubiaceae