Buzási János (levéltáros)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Buzási János (levéltáros) milyen hatással volt a mai társadalomra. A Buzási János (levéltáros) a mai világban nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó téma, amely kiterjedt vitát váltott ki, és számos visszahatást váltott ki különböző területeken. Az évek során megfigyelhettük, hogy a Buzási János (levéltáros) milyen mélyen meghatározta azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Buzási János (levéltáros) számos oldalát, eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.

Ez a szócikk a levéltárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Buzási János (egyértelműsítő lap).
Buzási János
Született1932. november 12.
Gemzse
Elhunyt2012. december 2. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásalevéltáros
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1958)
A Magyar Országos Levéltár igazgatója
Hivatali idő
1990 – 1992
ElődVarga János
UtódLakos János

Buzási János (Gemzse, 1932. november 12. – Budapest, 2012. december 2.[2]) magyar levéltáros.

Életpályája

1952–1955 között a Lenin Intézet, majd 1956–1958 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán hallgatója volt. 1958-tól a Magyar Országos Levéltár munkatársa lett. 1967–1973 között Bécsben dolgozott levéltárosként. 1973-ban visszatért a Magyar Országos Levéltárba. 1978–1999 között a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese, 1990–1992 között megbízott igazgatója volt.

Művei

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1