Mára a Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Hatása számos ágazatban érezhető volt, a kultúrától a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. Mivel a Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok továbbra is vitákat és érdeklődést vált ki, kulcsfontosságú, hogy megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a jelenlegi kontextusban. A Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok eredetétől egészen fejlődéséig, következményei és kihívásai révén továbbra is az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség állandó tanulmányozásának és elmélkedésének témája.
Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok | |
1987-es magyar animációs rövidfilm | |
Rendező | Haui József |
Producer | Mikulás Ferenc |
Alapmű | Marosi László |
Forgatókönyvíró | Haui József |
Hang | |
Zene | Kemény Gábor |
Operatőr |
|
Vágó | Hap Magda |
Hangmérnök |
|
Gyártásvezető | Vécsy Veronika |
Gyártás | |
Gyártó | |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 7 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Bemutató | ![]() |
Eredeti magyar adó | Duna TV |
Korhatár | ![]() |
A Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok 1987-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Marosi László Bucó, Szetti, Tacsi című képregénysorozat első kötete alapján készült. Az animációs játékfilm rendezője és írója Haui József, producere Mikulás Ferenc, zeneszerzője Kemény Gábor. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió, a Kecskeméti Film és a Táltos gyártásában készült.
A Főnök, Umbi, K.O. és Patkány ellopják a múzeumba érkező, drága ékszereket rejtő bőröndöt. Kinyitni azonban nem tudják, mert nem ismerik a táska nyitásához szükséges kódot. Bucó, Szetti és Tacsi elfogják őket.