Ebben a cikkben a Breaza-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk a témáról. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és mai relevanciáját, valamint lehetséges következményeit és alkalmazásait a különböző területeken. Kutatáson és elmélkedésen keresztül igyekszünk széles és részletes látásmódot nyújtani az olvasónak a Breaza-ről, és arra hívjuk őket, hogy elmélyüljenek annak tanulmányozásában és különböző szempontok szerinti megértésében. Kétségtelenül rendkívül érdekes és folyamatosan fejlődő téma ez, amelyből számtalan reflexió és értelmezés fog kirajzolódni, amelyek gazdagítják majd az ezzel kapcsolatos megértést.
Breaza | |||
![]() | |||
Vasútállomás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Munténia | ||
Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Prahova | ||
Rang | Város | ||
Községközpont | Breaza de Jos | ||
Beosztott falvak | Lista
| ||
Polgármester | Costin Răzvan Bălășescu (USL) | ||
Irányítószám | 105400 | ||
SIRUTA-kód | 131103 | ||
Népesség | |||
Népesség | 5036 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
Magyar lakosság | 4 (0%, 2021)[2] | ||
Község népessége | 14 871 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1654 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 380-450 m | ||
Terület | 11 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Breaza weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Breaza témájú médiaállományokat. | |||
Breaza város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Breaza de Jos, Breaza de Sus, Frăsinet, Gura Beliei, Irimești, Nistorești, Podu Corbului, Podu Vadului, Surdești valamint Valea Târsei.
A település a Gurga és Sinoiu hegyek lejtőjén helyezkedik el, egy teraszon a Prahova folyó fölött 50–60 m-rel és 11 km hosszan nyúlik el a folyó mentén.
A település jelentős számú turistát vonz, akik főleg gyógyulni járnak ide a különböző szív-érrendszeri, felső és alsó légúti, idegrendszeri és gastrointestinális betegségekből.
A várost 1503-ban említik először okiratok.
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) |
1956 | 11 122 | — |
1966 | 12 733 | +14,5% |
1977 | 17 583 | +38,1% |
1992 | 19 329 | +9,9% |
2002 | 18 199 | −5,8% |
Nemzetiségek | 2002 | |
---|---|---|
Románok | 18163 | 99,80% |
Magyarok | 12 | 0,06% |
Romák | 4 | 0,02% |
Németek | 4 | 0,02% |
Lipovánok | 3 | 0,01% |
Görögök | 2 | 0,01% |
Olaszok | 2 | 0,01% |
Szerbek | 2 | 0,01% |
Örmények | 2 | 0,01% |
Törökök | 1 | 0,01% |
Bolgárok | 1 | 0,01% |
Zsidók | 1 | 0,01% |
Lengyelek | 1 | 0,01% |
Egyéb nemzetiségűek | 1 | 0,01% |
Összesen | 18199 | 100,0% |