A Braun Miksa téma az évek során nagy érdeklődést váltott ki. Ahogy a társadalom fejlődik, a Braun Miksa az emberek életének alapvető elemévé vált. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Braun Miksa kulcsfontosságú tényezőnek számít a minket körülvevő világ megértésében. Ebben a cikkben a Braun Miksa-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Braun Miksa fontosságára és relevanciájára modern társadalmunkban.
Braun Miksa | |
Született | 1894. április 1. Magyarremete |
Elhunyt | 1954. január 14. (59 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Vajda-Schwemmer Erzsébet (h. 1919–1933) Grosz Klára (h. 1936–1954) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1917, orvostudomány) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (21 parcella, 45. sor, 5. sírhely) |
Braun Miksa, névváltoztatás után: Bán Miksa (Magyarremete, 1894. április 1. – Budapest, Terézváros, 1954. január 14.)[2] orvos, belgyógyász.
Braun Mór és Róth Róza fiaként született. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Bécsben és Budapesten végezte. 1917-ben avatták orvosdoktorrá. Előbb közkórházi alorvos, majd az Apponyi Poliklinika Belgyógyászati Osztályán tanársegéd volt. 1940 után magángyakorlatot folytatott. A Budapesti Orvosi Újság állandó munkatársa. Szaklapokban cikkei jelentek meg a gyomor, bél és az epe megbetegedéseivel, továbbá a belső szekrécióval kapcsolatos kérdésekről. A második világháború után családnevét Bánra magyarosította. Halálát szívkoszorú-érelmeszesedés okozta.
Első felesége Vajda-Schwemmer Erzsébet (1890–1933) volt, akivel 1919. január 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] Esküvői tanúja Szerb Zsigmond volt. Miután megözvegyült, 1936. november 29-én Miskolcon nőül vette Grosz Klárát (1894–1978).[4] Gyermekei Katalin és Erika.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.