A mai világban a Branik alapvető szerepet töltött be a társadalomban. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Branik jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan élünk, dolgozunk, és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ezért alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Branik szerepét a mindennapi életünkben, és azt, hogy miként hozhatjuk ki belőle a legtöbbet. Ebben a cikkben a Branik-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a fejlődéséig és a mai világban rejlő következményekig. Emellett elemezzük azokat a lehetséges lehetőségeket és kihívásokat, amelyek a Branik jelenlétéből fakadnak társadalmunkban.
Branik | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Statisztikai régió | Goriška |
Község | Nova Gorica |
Rang | falu |
Irányítószám | 5295 |
Népesség | |
Teljes népesség | 932 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 86,7 m |
Terület | 14,76 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Branik témájú médiaállományokat. | |
Branik (olaszul: Rifembergo, német nyelven: Reifenberg) falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgyhöz kapcsolódó Branik-völgyben fekszik. Közigazgatásilag Nova Goricához tartozik.[2] 2011-ig a településhez tartozott Pedrovo településrész.
A település neve 1955-ben változott meg a korábbi Rihemberkről (a korábban használt Rifenbergről, ami a német Reyfemberch-ből ered, mely néven 1274-óta nevezték) Branikra. Az 1948-as földrajzi név törvény alapján kellett a település nevét megváltoztatni.[3][4] A településhez közeli hegy tetején található a Branik-kastély.
A falu templomát Augsburgi Szent Ulrich tiszteletére emelték és a Koperi egyházmegyéhez tartozik.