A mai világban a Bortnyik Irén olyan probléma, amely valamilyen módon mindannyiunkat érint. Legyen szó személyes, szakmai vagy társadalmi életről, a Bortnyik Irén jelentős hatással van életünkre. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy jobban megértsük ezt a témát, tudjunk megalapozott döntéseket hozni és tudatosan cselekedni. Ebben a cikkben a Bortnyik Irén-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük azt is, hogy milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban, és milyen lehetséges megoldásokat javasolnak. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Bortnyik Irén lenyűgöző világában!
Bortnyik Irén | |
Született | 1919. augusztus 3.[1] Szászrégen |
Elhunyt | 1993. február 12. (73 évesen) Marosvásárhely |
Állampolgársága | román |
Házastársa | Barabás István |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | festőművész |
Bortnyik Irén (Szászrégen, 1919. augusztus 3. – Marosvásárhely, 1993. február 12.) erdélyi festőművész. Nevének változatai: Barabás Istvánné, Barabás Bortnyik Irén.
1932–36-ban a marosvásárhelyi Szabad Festőiskolába jár, ahol tanára Ciupe Aurel volt. Ugyanezek években minden nyáron a nagybányai festőiskola növendéke, ahol tanára Krizsán János. Férje Barabás István, nagybátyja Bortnyik Sándor. Az 1940-es évek közepétől az 1960-as évek végéig főleg családjának élt.
A nagybányai festőiskola kihatott egész életművére. Főleg tájképeket és csendéleteket festett. 1980-ban és 1984-ben részt vett a gyergyószárhegyi "Barátság" Alkotótáborban.