Boroszlánfélék
Napjainkban a Boroszlánfélék olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Boroszlánfélék kulcsszó lett az emberek szókincsében, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A politikától, a gazdaságtól, a kultúrától, az egészségügytől a szórakoztatásig a Boroszlánfélék általános érdeklődésre számot tartó témaként pozícionálta magát, vitákat, reflexiókat és akciókat generálva különböző területeken. Ezért elengedhetetlen a Boroszlánfélék fontosságának alapos elemzése és megértése a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Boroszlánfélék különböző dimenzióit és a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos lehetséges jövőbeli perspektívákat.
A boroszlánfélék (Thymelaeaceae) a valódi kétszikűek (Eudicots) eurosid II kládjában a mályvavirágúak (Malvales) rendjének egyik családja több mint ötszáz fajjal. Korábban a mirtuszvirágúak rendjébe sorolták.
Legismertebb nemzetségük a boroszlán (Daphne), aminek több faja a Kárpát-medencében is honos.
Származása, elterjedése
A fajok többsége trópusi növény; a legtöbb Afrikában honos. Egyes nemzetségek, illetve fajok mérsékelt égövbe is áthúzódtak (mindkét féltekén).
Jellemzők
Fás vagy lágyszárú növények; a legtöbbjük cserje. Osztatlan leveleik szórtan állnak. Többnyire négytagú, kehely alakú virágaik fejecskében vagy fürtben nyílnak. Termésük makkocska, bogyó vagy csonthéjas.
Felhasználásuk
- Díszcserjeként több nemzetség fajai jelentősek; ezek közül egyesek illatos virágaik miatt különlegesek, és több közülük örökzöld.
- Az Aquilaria allocha fája igen értékes; ez az úgynevezett sasfa.
- Egyes nemzetségek:
több faját textilkészítésre alkalmas rostjáért termesztik.
- a japán mitszumata-papír alapanyaga a Kelet-Ázsiában honos Edgeworthia nemzetség két faja:
Források
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 351. o. ISBN 963-05-6928-0
