Boke

Ez a cikk a Boke problémájával foglalkozik, amely ma rendkívül fontos. A Boke olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy tudományos szféráról. Ez egy összetett kérdés, amely részletes és mélyreható elemzést igényel, hogy megértsük következményeit és következményeit. A Boke az elmúlt években a társadalomra és az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt vált jelentőségre. Ez a cikk átfogó képet kíván adni a Boke-ről, kitérve annak különböző perspektíváira és általánosságban a társadalom számára fontosságára.

Boke

A fotográfiában használt boke vagy angolosan bokeh kifejezés eredendően az életlen területek minőségére vonatkozott, nálunk azonban szűkebb értelemben, az életlen részeken kialakuló fényfoltok leírására honosodott meg. Ezek a foltok általában kör alakúak, azonban a lencsék és a blendelamellák tulajdonságaitól függően előfordul sokszög, mandula vagy akár csillag alakú fényfolt is. A fénykörök az élességi síkból erősen kieső világos pontok leképezései, például a lombokon áttűző napfénynek, vagy távoli fényforrásoknak.

Története

A kifejezés a japán boke (暈け vagy ボケ) szóból származik; jelentése „homály”, „köd” vagy „elmosódottság”, átvitt értelemben módosult tudatállapotra, például részegségre is használják. Boke-adzsi (ボケ味) formában az elmosódottság minőségét fejezi ki. Miután a kifejezés az angol nyelvben meghonosodott, bokeh formában terjedt el. Ezt a szó végi h-t nem ejtik ki, viszont az angol fonetika szabályai szerint szükséges az eredeti japán kiejtés megőrzéséhez. Nélküle egy szótaggal olvassák ki, amit leginkább a bowk hangsorral lehet leírni. Magyar nyelven nincs meg ez a probléma: mi az eredeti japánhoz egészen hasonlóan olvassuk a két szótagot. Így a szó végi h leírása indokolatlan és félrevezető, mivel nagyon sokan megpróbálják kiejteni, annak ellenére, hogy felér egy nyelvtörővel.

Leírás

A boke különböző blende nyílással

A fényfoltok alakját elsődlegesen a blendenyílás határozza meg. Nyitott rekesznél többé-kevésbé kör alakú foltot kapunk minden objektívnél, szűkítve azonban a kevés lamellából álló rekesznél a körök sokszögek felé tolódnak el. A sok lamellás megoldásoknál a kör forma megőrződik szűk rekesznél is. Egyes, jellemzően régi objektívek lencséi oválisra vagy mandula alakúra torzítják a köröket, és a torzítás mértéke és iránya eltérő a lencse különböző részein. Ez eredményezi az "örvénylő" vagy „csavaros” hatást, amiről például a szovjet Helios objektívek vagy a magyar vonatkozású Petzval-féle portréobjektív híresek.

Sokan beszélnek jó és rossz minőségű bokéről, azonban mivel esztétikai oldalról érdekes a jelenség, nem lehet egységes szempontok szerint megítélni. Ha a témát szeretnénk kiemelni, a hátteret pedig minél feltűnésmentesebbé tenni, a homályos szélű, elmosott fénykörök segítik a célunkat. Határozott körvonalú, éles körökkel viszont magát a hátteret is témává tehetjük. Előfordulnak egyenletes fényességű, illetve a külső perem mentén vagy a kör közepén világosabb fényfoltok is. Ez az adott objektív felépítésétől függ, egyes típusok kifejezetten a jellegzetes, karakteres bokéjuk miatt váltak híressé és keresetté.

A fénykörök ábrázolásához szükséges a megfelelő téma. Erős kontrasztú textúra(pl. levélzet) vagy pontszerű fényforrások esetén van a legkönnyebb dolgunk. A fénykörök mérete a fókusztávolság változtatásával befolyásolható. Minél tágabb a rekesz, annál könnyebb a jelenséget előidézni.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Boke témájú médiaállományokat.