Bodon Ábrahám
A mai világban a Bodon Ábrahám olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy technológiai szféráról, a Bodon Ábrahám az egyének és szervezetek érdeklődési köre világszerte. Hatása az emberek mindennapi életétől a globális szintű stratégiai döntésekig terjed. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bodon Ábrahám jelentőségét, és elemezzük, hogyan alakítja a társadalom jelenét és jövőjét. Megvizsgáljuk továbbá, hogy milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban, és hogyan kezelik a különböző szereplők.
| Bodon Ábrahám | |
| Született | 1810 Gömörmihályfalva |
| Elhunyt | 1871. január 31. (60-61 évesen) Rimaszombat |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodon Ábrahám témájú médiaállományokat. | |
Bodon Ábrahám (mihályfalvai) (Mihályfalva, 1810 – Rimaszombat, 1871. január 31.) földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Élete
Iskoláit Sárospatakon végezte, a jogot a losonci főiskolában hallgatta; eredetileg mérnök akart lenni s késő öreg koráig sokat törte a fejét matematikai problémákon. Az ügyvédi vizsgát 1839-ben tette le a pesti egyetemen és mint az országgyűlési ifjúság tagja vett részt az 1840. pozsonyi országgyűlésen, hol Kossuth Lajossal barátságot kötött és ennek fogsága idején szerkesztette a kéziratban terjesztett Országgyűlési Tudósításokat. 1842–1847-ig Gömör és Kis-Hont vármegye alügyésze volt. 1848-ban a kövii kerületet képviselte az országgyűlésen; a szabadságharc után mihályfalvai birtokára vonult és gazdálkodott, a vályvölgyei magtár-egyesületet alapította s testvéröccsével, Bodon Antallal szervezte; időközben a nép gyermekei számára tankönyveket írtak és közvetlenül is oktatták a népet. 1861-ben a megyék visszaállítása alkalmával főügyész lett; később az országgyűlésen ismét a kövii kerületnek volt képviselője. 1867-ben Gömör és Kis-Hont megye másodalispánjává választotta. 1854–1856-ig a vályi református egyházkerület főgondnoka is volt; a magyar orvosok- és természetvizsgálóknak 1867. Rimaszombatban tartott szakülésein (augusztus 16. – augusztus 17.) elnökölt és a megyében levő régiségek kutatására serkentő felhívást intézett a közönséghez.
Művei
- A felső vályi reformált egyház története 1550–1860. Sárospatak, 1860.
- Virgilius költeménye a gazdászatról. (Georgicon.) Ford. Ugyanott, 1867. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1878.)
Mint kiváló jogtudós és a római klasszikusok alapos ismerője, sűrű levelezést folytatott Erdélyi Jánossal, Szentpétery Sámuellel és többekkel. Két levelét közli a Gömör-Kishont (1889. 24. sz.), amelyeket 1866. ápr. 7. és jún. 7. Mihályfalváról Findura Imréhez irt. Sikerült arcképét Plachy Ferenc festette.
Több kéziratos munkája is ismert.
Számos cikket, megye-gyűlési tudósítást és levelet közölt a Pesti Hírlapban (1842–47), melyek a megye történetére nézve rendkívüli becscsel bírnak; az 1839. és 1840. évi Vallásügyi tárgyalásokról írta a Sárospataki Füzetekben (1860–62.) Murány váráról észrevételek jelentek meg tőle a Vasárnapi Ujságban (1866.); a Hunfalvy János által szerkesztett Gömör-Kishont leírása című album történeti részéhez ő szolgáltatta az adatokat.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., .
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
