Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bodó Andrea-et, egy olyan témát, amely egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. Az évek során a Bodó Andrea vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt, tekintettel arra, hogy relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területein van. A Bodó Andrea eredetétől a mai befolyásig döntő szerepet játszott abban, ahogyan az emberek érzékelik a körülöttük lévő világot, valamint az egyénileg és kollektíven egyaránt érintő döntések meghozatalában. Ennek a cikknek egy részletes és pártatlan elemzésen keresztül a célja, hogy megvilágítsa a Bodó Andrea-et és annak a mai társadalomra gyakorolt hatásait, és olyan globális jövőképet kínál, amely különböző nézőpontokat és megközelítéseket foglal magában.
Bodó Andrea | |
![]() | |
Bodó Andrea 2012-ben Fotó: Róth Tamás | |
Született | 1934. augusztus 4. Budapest |
Elhunyt | 2022. szeptember 21. (88 évesen)[1] Novato[2] |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Magassága | 163 cm |
Tornászpályafutása | |
Klub | Bp. Vörös Meteor (1950–) Bp. Honvéd (–1956) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bodó Andrea témájú médiaállományokat. | |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bodó Andrea, Molnár Miklósné (Budapest, 1934. augusztus 4. – Novato, Kalifornia, 2022. szeptember 21.) olimpiai bajnok magyar tornász, sportvezető.
A Budapesti Honvéd, illetve a Budapesti Vörös Meteor tornászaként 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, a magyar női tornászcsapattal összesen négy olimpiai érmet nyert. Az 1956. évi melbourne-i olimpián a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszer csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Az olimpia után nem tért haza, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.
1960-ban a Berkeley Egyetemen testnevelőtanári és pszichológusi oklevelet szerzett. Tagja lett az Amerikai Torna Szövetség végrehajtó bizottságának, majd 1984-től a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Ritmikus Sportgimnasztika Bizottságának. 1988-tól a FIG titkárává, 1992-től négy évre alelnökévé választották. Az 1984. évi Los Angeles-i és az 1992. évi barcelonai olimpián technikai vezetőként részt vett a ritmikus sportgimnasztika versenyek lebonyolításában.