Bled

A Bled témája az évek során nagy érdeklődést és intrikát váltott ki. Jelenleg ez az egyik legtöbbet vitatott és elemzett téma a különböző területeken és tudományágakban. A Bled jelentősége a társadalomra, a politikára, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásában rejlik. A történelem során a Bled számos tanulmány, vizsgálat és elmélkedés tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Bled-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai relevanciáját.

Bled
Bled címere
Bled címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióGorenjska
KözségBled
Rangváros
Alapítás éve1004
PolgármesterJanez Fajfar
Irányítószám5252
Körzethívószám05
Rendszám területkódKR
Népesség
Teljes népesség4969 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság507,7 m
Terület188,5 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 14° 06′ 53″46.368333°N 14.114722°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 14° 06′ 53″46.368333°N 14.114722°E
Bled község elhelyezkedése
Bled község elhelyezkedése
Bled weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bled témájú médiaállományokat.

Bled (IPA: , németül Veldes, IPA: ) város és az azonos nevű község központja Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. A Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont.

A község települései

Bled, Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki és Zasip.

Története

A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as dürnkruti csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a középkori Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír tartományokhoz tartozott. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1816-tól az Illír Királyság, 1849-től a Krajnai Hercegség osztrák koronatartomány része lett 1918-ig.

Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, ő is itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda).

1938-ban itt írták alá a bledi egyezményt Magyarország és a kisantant államai között.

Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management.[2]

Turizmus

Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus bledi vár látható.

Bledi látkép

A 19. század második felében Arnold Rikli (1823–1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet a Vintgar-szurdok felé.

A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenység-istennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, pletna nevű bárkával lehet eljutni.

Érdekességek

  • Bled Szlovénia-szerte ismert bledi krémes nevű vaníliakrémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
  • A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
  • Itt írták alá 1938-ban a bledi egyezményt és 1954-ben a Balkán-paktum politikai együttműködésről szóló részét.
  • 2002-ben itt volt a 35. sakkolimpia.

Híres emberek

  • Blaž Kumerdej, szlovén filológus és tanár, Bled egyik magaslati részén született 1738-ban.
  • Slavko Avsenik, zenész és zeneszerző, Begunjében született Bled közelében, 1929. november 26-án.
  • Tomaz Bernik (1967–) érsebész és főorvos
  • Špela Pretnar, síelő, olimpiai sportoló, született Bledben 1973. március 5-én
  • Sara Isakovič, szabad stílusú úszó, született Bledben 1988. június 9-én
  • Julius von Payer, sarkkutató, született Šanovban, 1841. szeptember 2-án, meghalt 1915. augusztus 19-én Bledben
  • Itt hunyt el balesetben Odörfer Kristóf (1858-1901) főreáliskolai tanár.

Képek

  • Bled: a tó, a kastély és a plébániatemplom
    Bled: a tó, a kastély és a plébániatemplom
  • Panorámakép a bledi tóról
    Panorámakép a bledi tóról
  • Panorámakép a bledi tóról
    Panorámakép a bledi tóról
  • A bledi kastély
    A bledi kastély
  • A bledi sziget
    A bledi sziget
  • Bled ősszel a várból
    Bled ősszel a várból

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ IEDC.si

További információk

Commons:Category:Bled
A Wikimédia Commons tartalmaz Bled témájú médiaállományokat.