Manapság a Bernauer Zsigmond téma mindenki ajkán. A Bernauer Zsigmond jelentősége az évek során nőtt, és kulcsfontosságú pont lett a társadalom különböző területein. Akár a politikában, a gazdaságban, a tudományban, az egészségügyben, a kultúrában és sok más vonatkozásban, a Bernauer Zsigmond fontos szerepet kapott, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennek a cikknek az a célja, hogy elmélyedjen a Bernauer Zsigmond-hez kapcsolódó különböző szempontokba, elemezve annak hatását, kihívásait és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Ebben a cikkben a Bernauer Zsigmond fontosságával és az elkövetkező években való előrejelzésével fogunk foglalkozni különböző nézőpontokból.
Bernauer Zsigmond | |
Született | 1864. június 3. Pest |
Elhunyt | 1942. június 5. (78 évesen) Budapest II. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | vegyészmérnök |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (19-1-34) |
Bernauer Zsigmond (Pest, 1864. június 3. – Budapest, 1942. június 5.)[1] vegyészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő.
Bernauer Mór és Pessel Katalin fia. 1886-ban szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét a Királyi József Műegyetemen. 1896-ban kapott szabadalmi ügyvivői jogosítványt. 1897. április 29-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Pfeffer Rozinával, Pfeffer Ignác és Steiner Johanna lányával.[2] 1914-ben a Műegyetem meghívott előadója lett, 1924-ben pedig a szabadalmi ügy technikai kérdései tárgykörből műegyetemi magántanári képesítést szerzett. Titkára volt az AIPPI (International Association for the Protection of Intellectual Property) Magyarországi Csoportjának, és több ízben elnöke a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületének. Műszaki titkára volt a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületnek (MIE). Az Iparjogi Szemle egyik rovatvezetőjeként dolgozott 1907-től 1914-ig. Szakértekezései megjelentek folyóiratokban.[3] Az aktív szabadalmi ügyvivői gyakorlattól 1939. január 1-vel vonult vissza.
Hét testvére volt, köztük Bernauer Izidor, Gázgyár igazgató; Bernauer Géza, Ericsson gyárigazgató. Felesége Pfeffer Rozina Erzsébet. Leánya, Bernauer Magda vegyész volt az első magyar nő, aki szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.