Berber szarvas
A mai világban a Berber szarvas még mindig nagyon fontos és vita tárgya. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a mindennapi életben betöltött fontossága miatt, a Berber szarvas továbbra is minden korosztály és hátterű ember érdeklődési körébe tartozik. A Berber szarvas eredetétől napjaink fejlődéséig számos tanulmány, elemzés és megbeszélés tárgya volt, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatókörét és jelentését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Berber szarvas különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Berber szarvas a berlini állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cervus elaphus barbarus Bennett, 1833[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Berber szarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Berber szarvas témájú kategóriát. |
A berber szarvas (Cervus elaphus barbarus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó gímszarvas (Cervus elaphus) egyetlen afrikai alfaja.
Előfordulása
A berber szarvas az Atlasz-hegységben Marokkó, Tunézia és Algéria területén él. Már a római kori idők óta erősen vadászott alfaj, sokáig nagyon ritkának tartották, és egyes helyeken ki is halt. Aztán az 1990-es évektől a Tunéziában élő állatokból, a korábbi elterjedési területekre, újból betelepítették a berber szarvast.[2] Az utóbbi időben állományai erősödtek, már nagyjából 5000 egyede élhet. A Természetvédelmi Világszövetség a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja.
Élőhelye
Az állat az elterjedési területén a sűrű, nedves erdőket kedveli.[2]
Ragadozói
Korábban a berber szarvasra berber oroszlánok, berber leopárdok és Atlasz-medvék vadásztak, de ezek manapság vagy kihaltak, vagy kihalófélben vannak.
Megjelenése
A berber szarvas kisebb, mint az európai alfajok. Bundája sötétbarna, néhány fehér pettyel az oldalain és a hátán.
Rendszertana
A legújabb genetikai vizsgálatok szerint a berber szarvast alig lehet megkülönböztetni a korzikai gímszarvastól, és mindkét állomány elkülőníthető az európai alfajoktól. Emiatt egyesek a korzikai és észak-afrikai állományokat egy új fajba helyeznék, melynek a Cervus corsicanus nevet adnák.[2]
Jegyzetek
- ↑ Cervus elaphus barbarus, MSW3
- ↑ a b c Le programme d'espèces d'UICN et la Commission UICN de la sauvegarde des espèces et TRAFFIC. "Résumés des Analyses UICN/TRAFFIC des propositions d'amendement aux Annexes de la CITES pour la Quatorzième session de la Conférence des Parties", Hozzáférés ideje: 2008-12-28.
További információk
- US Fish & Wildlife Service entry for the Barbary Stag
- Description Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Spanish)
- Inclusion of Cervus elaphus barbarus (Atlas deer) in Appendix I of CITES Archiválva 2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (with a description of this species)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) - A „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a vapitit és annak alfajait még a gímszarvas alfajainak vélték.
