Bengáli fütyülőlúd
A mai világban a Bengáli fütyülőlúd olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása miatt, a Bengáli fütyülőlúd nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. A tudományos szférától a kulturális szféráig a Bengáli fütyülőlúd számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék jelentőségét és életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Bengáli fütyülőlúd-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
-_after_bath_at_Kolkata_I_IMG_2480.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Dendrocygna javanica Hoesfield, 1821 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bengáli fütyülőlúd témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli fütyülőlúd témájú médiaállományokat és Bengáli fütyülőlúd témájú kategóriát. |
A bengáli fütyülőlúd (Dendrocygna javanica) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában él, a következő országokban: Pakisztán, India, Srí Lanka, Nepál, Banglades, Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnám, Kína, Tajvan, Malajzia és Indonézia.
Megjelenése
Testhossza 60 centiméter. Feje, hosszú nyaka és begye sárgásbarna, hasi részein dísztollak vannak.
Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.
Életmódja
A nagy folyamok, tavak mentén és mocsarakban fordul elő, de megtalálható rizsföldeken és tengerparti lagúnákban is. Kis csapatokat alkot, melyek tagjai éjszaka a fák és bokrok ágain alszanak. Tápláléka vízinövényekből, magvakból – köztük rizsszemekből is –, valamint kisebb mértékben ebihalakból, halivadékból és gerinctelenekből áll.
Szaporodása
A költés időszakában a párok egymás közelében maradnak és telepeket alkotnak. Fészke általában faodúban készül, de néha elfoglalja a gémek elhagyott fészkét, ritkán pedig akár a földön is fészkel. A tojó általában egyedül költi ki 7-12 tojását 22-24 nap alatt.
Képek
_at_Kolkata_I_IMG_2447.jpg)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Birding.hu - magyar neve
