A mai világban a Belvárosi Általános Iskola olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Belvárosi Általános Iskola sok ember figyelmét felkeltette. A kezdetektől napjainkig a Belvárosi Általános Iskola fontos szerepet játszott a társadalomban, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Belvárosi Általános Iskola hatását és annak mai relevanciáját, különböző perspektívákat és nézőpontokat vizsgálva annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentőségét és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
Pécsi Belvárosi Általános Iskola (Belvárosi–Innerstädtische Schule) | |
Az iskola bejárata 2016-ban | |
Alapítva | 1779 |
Hely | Magyarország, Pécs |
Típus | általános iskola |
Tanulólétszám | Kb. 600 |
Igazgató | Cselikné Juhász Ildikó |
OM-azonosító | 203297 |
Tagozatok | német nemzetiségi és angol |
Elérhetőség | |
Cím | 7621 Pécs, Megye u. 15. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Pécsi Belvárosi Általános Iskola weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Belvárosi Általános Iskola témájú médiaállományokat. |
A pécsi Belvárosi Általános Iskola a város egyik legrégibb általános iskolája a Megye utcában.
Az iskola jogelődjének története a középkorig nyúlik vissza. Az akkori kanonoki ház előbb Mahmet aga, majd a jezsuita rend tulajdonába került s az épület iskoláztatás célját szolgálta feltehetően már 1687-től. Már 1722-ben megindult a német nyelv oktatása. 1778-ban, a Ratio Educationis szellemében itt alakult meg a négyosztályos normál iskola, amely 1787-től otthont adott a pécsi rajziskolának is. Az iparrajzoktatást a cseh származású Buck József irányította, 1815-es halálát követően az iskola vezetését Buck Ferenc, majd 1828-ban az öt nyelven beszélő Pfilf Máté vette át. Itt tanult a híres klasszicista építő, Piatsek József is, aki egyéb munkái mellett a mai Egyetemi Könyvtár épületét tervezte 1830-ban.[1]
1849 után a szabadságharc mellett hitet tévő honvédtisztek, honvédek, céhlegények és diákok egy részének lett börtöne. Az osztályok így elszórtan kerültek elhelyezésre, részben a püspöki épület udvari helyiségében, részben magánépületekben. 1868-ban megszervezték az 5. és a 6. osztályt. Az 1870-es évek elejétől rendszeres lett a testedzés, a rajzoktatás a harmadik osztálytól kezdve kötelező. Egyre fontosabbá vált a zenetanítás is. Az iskolában 1878-ban könyvtár létesült.
Az 1880-as években az ősi házat egy enyhébb pécsi földrengés annyira megviselte, hogy 1883-ban le kellett bontani. Ekkor építették a ma is álló kétszintes iskolaépületet. Az 1918-1921 között a szerb csendőrség laktanyája, majd ismét a letartóztatott pécsiek börtöne lett. 1921-től ismét működik a Belvárosi Általános Iskola, mely 1980-ra kinőtte az épületet, így az alsó tagozat a Szent István térre költözött.
1983 szeptemberében költözött át az iskola a mostani, Megye utcai épületekbe. Ezzel egy időben kezdődött meg a német nemzetiségi nyelvoktatás. Az új épület lépcsőzetes, fémszerkezetes, 36 tantermet tartalmaz. Az iskolában fedett uszoda és fedett sportpálya is található, illetve van az udvaron is kézilabdapálya. Az iskola különálló része a könyvtár, mely az 1780-as években épült klasszicista-késő barokk stílusban, illetve a Papnövelde utcán található ebédlő. Mindkettő műemléki védettséggel bír.
A 2008-2009-es tanévben az iskola 230 éves fennállását ünnepelte, élőképes műsorral készült az ünnepségre.
Az iskolában 1994 óta használják a szorobánt a matematika oktatásban, mely 1991-ben jelent meg Magyarországon.[2] A szorobán egy az abakuszoknak a csoportjába sorolható számolóeszköz, mely Japánból került hozzánk, és terjedt el a matematika oktatásban Magyarországon is. Még országos szorobán versenyt is rendeznek, melyen a Belvárosi Általános Iskola is 1-4. helyezést ért már el.[2]