Ebben a Basedow-kór-ről szóló cikkben egy olyan témában fogunk elmélyülni, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. A Basedow-kór téma vita, kutatás és elmélkedés tárgyát képezi, és elengedhetetlen, hogy megértsük társadalmunkra gyakorolt hatását. Az évek során a Basedow-kór különböző véleményeket és álláspontokat fogalmazott meg, gazdag eszme- és nézőpontcserét generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Basedow-kór-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mai relevanciáig. Reméljük, hogy ez az olvasmány gazdagító, és lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük ismereteinket a Basedow-kór-ről.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Basedow-kór | |
![]() | |
OMIM | 275000 |
MedlinePlus | 000358 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Basedow-kór témájú médiaállományokat. |
A Basedow-kór egy autoimmun betegség, tiroxintúltermeléskor lép fel. A tiroxin a pajzsmirigy egyik hormonja.[1] A tiroxinnak a pajzsmirigy hibás működésekor nő meg az állománya. Ennek az ellentétes betegsége, mikor a beteg tiroxinhiányban szenved, a hipotireózis.
A férfiak 0,5, a nők 3%-ában fordul elő.[1] Bár gyakran 40-60 éves kor közt alakul ki, bármely korban elkezdődhet.[2]
Fiatalkorban és felnőttkorban is hasonló. Mivel a tiroxin szintje megnő, így a lebontó anyagcsere folyamat is felgyorsul, kétszeres lebontás fogyáshoz vezet. Hasmenés, idegesség, alvászavar, kiduzzadt szem, kapkodó mozgás és élénk gesztusok jellemezhetik a beteget. A szívműködés fokozódik. A nyak mirigyes állománya burjánzani kezd, és egy meleg tapintású strúma alakul ki (golyva).