Ez a cikk a Barnafejű gyurgyalag témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Barnafejű gyurgyalag a közönség széles spektrumának figyelmét keltette fel, a terület szakértőitől kezdve az e témával kapcsolatos ismeretek megszerzése iránt érdeklődőkig. Az olvasás során a Barnafejű gyurgyalag-hez kapcsolódó különféle szempontokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk. Történelmi eredetétől kortárs vonatkozásaiig ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Barnafejű gyurgyalag-ről és annak különböző kontextusokban való hatásairól. Ezen kívül elemzik a lehetséges jövőbeli trendeket, és bemutatják a fejlődésével és alakulásával kapcsolatos gondolatokat.
Barnafejű gyurgyalag | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Merops leschenaulti Vieillot, 1817 | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Barnafejű gyurgyalag témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barnafejű gyurgyalag témájú médiaállományokat és Barnafejű gyurgyalag témájú kategóriát. |
A barnafejű gyurgyalag (Merops leschenaulti) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.[1][2]
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1817-ben.[3] Tudományos faji nevét Jean Baptiste Leschenault de la Tour francia botanikusról és ornitológus tiszteletére kapta.
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, cserjések, folyók és patakok környéke, valamint ültetvények és vidéki kertek.[4]
Testhossza 20 centiméter, testtömege 23–33 gramm.[5] Torka és arcrésze narancsos sárga, fekete szemsávja van, barna a feje teteje, tarkója és hátának egy része.
![]() |
Rovarokkal, méhekkel, darazsakkal, hangyákkal, termeszekkel, szitakötőkkel, pillangókkal és a szöcskékkel táplálkozik.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]