Barna gödény

A mai világban a Barna gödény nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A Barna gödény megjelenése óta felkeltette a közvélemény figyelmét, és folyamatos vitákat váltott ki különböző területeken. Hatása megmutatkozott a társadalomban, a politikában, a gazdaságban és a kultúrában, és a globális napirend központi kérdésévé vált. Ahogy a Barna gödény folyamatosan fejlődik és új formákat ölt, befolyása globálisan bővül, végtelen nézőpontokat és véleményeket generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Barna gödény különböző éleit, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben.

Barna gödény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gödényfélék (Pelecanidae)
Nem: Pelecanus
Faj: P. occidentalis
Tudományos név
Pelecanus occidentalis
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna gödény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna gödény témájú médiaállományokat és Barna gödény témájú kategóriát.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Saint Kitts és Nevis nemzeti madara.[3]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[4]

Alfajai

  • Pelecanus occidentalis californicus Ridgway, 1884
  • Pelecanus occidentalis carolinensis Gmelin, 1789
  • Pelecanus occidentalis murphyi Wetmore, 1945
  • Pelecanus occidentalis occidentalis Linnaeus, 1766
  • Pelecanus occidentalis urinator Wetmore, 1945[2]

Előfordulása

Kalifornia partvonalától Ecuadorig, nyugati irányban a Galápagos-szigetekig, a keleti partvonalon Carolinától a Mexikói-öblön át egészen Venezueláig.

Természetes élőhelyei a tengerpartok, part közeli vizek. Vonuló faj.[5]

Megjelenése

Testhossza 152 centiméter, szárnyfesztávolsága 203-228 centiméter, testtömege 6500-9000 gramm.[6] A legfeltűnőbb ismertetőjegye a hatalmas csőr, amely felülről lapított. Az alsó csőrkáváról alácsüngő torokzsákba tíz liter vizet is képes felvenni. Tollazata barna, feje világosabb és fehéres.

Vízen
és a levegőben

Életmódja

A madarak a meleg vizű tengerek partján élnek, és az idő nagy részét sziklákon, zátonyokon töltik. Kerülik a szárazföld belsejét és a nyílt tengert. E gödény az egyetlen gödényfaj, mely bukórepüléssel szerzi meg táplálékát. Túlnyomórészt halak, olykor-olykor dögök teszik ki táplálékát. A barna gödény általában 15-25 évet él.

Vadászat
és pihenés közben

Szaporodása

A barna gödény társas lény, hagyományos fészkelőhelyein kolóniákban költ. Ivarérettségüket 2-3 évesen érik el, a költési időszak a szélességi foktól különbözik. Az USA nyugati partvonalán tavasszal költ. Rendszerint 3 fehér tojást rak a tojó, melyen 39 napig kotlik. A fiatal gödények körülbelül 9 hetesen repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  2. ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  3. ↑ National Symbols. SKNVibes inc. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
  4. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  5. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
  6. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 28.)

Források

További információk