Barátposzáta
A Barátposzáta világában a témák, viták és vélemények széles skálája forog a relevanciájuk és a társadalomra gyakorolt hatásuk körül. A Barátposzáta hosszú ideje érdeklődés és vita tárgya, végtelen kutatási, elemzési és reflexiókat generálva mind a tudományos területen, mind a nagyközönségben. Befolyása számos területre kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig, és mindegyik egyedi perspektívát hoz a Barátposzáta jelentésére és fontosságára mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Barátposzáta különböző aspektusait és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy panorámaképet nyújtsunk annak összetettségéről és életünkre gyakorolt hatásáról.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(%E2%99%82)_(5215354550).jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sylvia atricapilla (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
nyári költőhely
egész éves
téli
migráció
valószínűleg kihalt
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát. |
A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.[1][2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.[3]
Alfajai
- Sylvia atricapilla atlantis
- Sylvia atricapilla atricapilla
- Sylvia atricapilla dammholzi
- Sylvia atricapilla gularis
- Sylvia atricapilla heineken
- Sylvia atricapilla koenigi
- Sylvia atricapilla pauluccii
- Sylvia atricapilla riphaea
Előfordulása
Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.[5]
Megjelenése
Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.[5]
 |
 |
Életmódja
Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.[5]
Szaporodása
Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
