A mai világban a Bajszos sármány téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Legyen szó a társadalomra gyakorolt hatásáról, történelmi vonatkozásáról vagy a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, a Bajszos sármány felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A témában való elmélyülés során rengeteg információval, véleménnyel és nézőponttal találkozunk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzünk saját prekoncepcióinkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bajszos sármány különböző aspektusait, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Megjelenésétől jelenlegi állapotáig abbahagyjuk a Bajszos sármány legrelevánsabb és legvitatottabb szempontjainak elemzését, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Bajszos sármány | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Emberiza cia Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() A bajszos sármány elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Bajszos sármány témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bajszos sármány témájú médiaállományokat és Bajszos sármány témájú kategóriát. |
A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[3]
Európa középső és déli részén, a Földközi-tenger környékén, Ázsia keleti és középső részén és Észak-Afrikában él.
Természetes élőhelyei a nyílt napos területek, de szüksége van rejtőzködésre alkalmas sövényre vagy bokorra. A hegyekbe is magasan felhatol, fészkelőhelyén állandó, de kóborol.[4]
Magyarországon állandó és rendszeresen fészkelő,[5] kis egyedszámban a Budai-hegységben és az Északi-középhegység néhány pontján.
Testhossza 15-16,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-27 centiméter, testtömege 21-29 gramm.[5] A hímnek szürkésfehér alapon feketén csíkozott feje van, a tojónak egyszerűbb színei vannak.
![]() |
Elsősorban fűfélék és gyomok apró magvaival, nyáron rovarokkal táplálkozik, melyeket a bokrok ágairól gyűjt össze. A fiókákat elsősorban hernyókkal, pókokkal, szöcske- és sáskalárvákkal eteti.[5]
Talajon sziklák védelmében, vagy sziklák repedésébe építi fészkét. Évente kétszer költ, fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 10-13 nap. Mindkét szülő kotlik és a táplálásban is részt vesz.
![]() |
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-700 párra tehető. (2008-2012) [5]