A B RER-vonal világában sokféle szempontot kell megvizsgálni és elemezni. Legyen szó a B RER-vonal hatásáról a kortárs társadalomra, történelmi gyökereiről vagy mai relevanciájáról, ez kétségtelenül figyelmet és tanulmányozást érdemel. Az évek során a B RER-vonal nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát és vitát váltott ki. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a B RER-vonal körül létező különböző megközelítésekben, valamint a jelenségnek a különböző területeken gyakorolt következményeiben. Ezért kulcsfontosságú, hogy a B RER-vonal-hez kapcsolódó összes szempontot kimerítően és részletesen kezeljük, hogy megértsük a valódi hatókörét és fontosságát.
B RER-vonal
| |
---|---|
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Vonal: | B |
Hossz: | 80 km |
Nyomtávolság: | 1435 mm |
Feszültség: | |
Üzemeltető: |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz B RER-vonal témájú médiaállományokat. |
A B jelű RER vonal Párizs egyik elővárosi RER vasútvonala. Színe a térképeken kék, hossza 80 km, összesen 47 állomás található rajta. 1977-ben nyitották meg, legutolsó hosszabbítása 1994-ben történt. Üzemeltetője a RATP és az SNCF.
A járaton 900 ezer utas használja naponta, 2004-ben 165 millió utasa volt.
Északkeleten két végállomása van, a Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 2 TGV, mely a reptérrel biztosít kapcsolatot, és Gare de Mitry - Claye, míg délnyugaton Gare de Robinson és Gare de Saint-Rémy-lès-Chevreuse állomások jelentik a vonal végét.
A vonal egy része 25 kV 50 Hz-cel, egy része pedig 1500 V egyenárammal van villamosítva, így csak kétáramnemű motorvonatok közlekedhetnek ezen a viszonylaton.
A B jelű vonalon általában az alábbi járműtípusok közlekednek: