Będzin

Ebben a cikkben bemutatunk minden szükséges információt a Będzin-ről. Akár tippeket, szórakoztató tényeket, ajánlásokat keres, akár egyszerűen csak többet szeretne megtudni erről a témáról, jó helyen jár. A Będzin egy olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, ezért arra törekedtünk, hogy minden lényeges információt összegyűjtsünk és világosan és tömören közöljünk. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Będzin lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Będzin
Będzin címere
Będzin címere		 Będzin zászlaja
Będzin zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSziléziai
JárásBędzini
Rangváros
Alapítás éve9. század
Irányítószám42-500
Körzethívószám(+48)32
RendszámSBE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség55 695 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség1 490,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260-382 m
Terület37,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 19′ 30″, k. h. 19° 08′ 00″50.325000°N 19.133333°EKoordináták: é. sz. 50° 19′ 30″, k. h. 19° 08′ 00″50.325000°N 19.133333°E
Będzin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Będzin témájú médiaállományokat.

Będzin járási jogú város Lengyelország déli részén a Dąbrówi medencében a Czarna Przemsza folyó mentén a Sziléziai fennsíkon a felső-sziléziai ipari körzetben a katowicei agglomerációban.

Będzin 60 ezer lakosú város, a Dąbrówi medence történelmi fővárosa. A legrégibb kis-lengyelországi városok közé tartozik (650 éve kapott magdeburgi városi jogokat). A będzini járás fővárosa. Kereskedelmi, pénzügyi-gazdasági (energetika, ipar) valamint adminisztratív és kulturális központja a régiónak.

Kerületei

Będzinie régi piactere.
Będzin városrészei a térképen
  • Belváros - óváros
  • Małobądz
  • Syberka
  • Nowy Będzin
  • Gzichów
  • Warpie
  • Ksawera
  • Łagisza
  • Grodziec
  • Wojkowice

Története

A vár és a zsinagóga látképe a 20. század elején
14. századi városfalak részlete

A "Będzin" név valószínűleg a Będa vagy Będzan személynévből ered. Története folyamán nevezték még a következőképpen is: Banden, Bandin, Bandzien, Bondin, Bandzen, Bandzin, Bądzin, Bendzin, valamint (1939-1945) alatt a német megszállók Bendsburgnak is.

Az első település a vár területén a 9. századtól mutathatók ki, ahol megerősített földvár épült a Kijevből Krakkón keresztül Szilézia és Nürnberg felé vezető kereskedelmi út védelmére. Będzin falu legkorábbiemlítése 1301-ből ismert. Az 1340-es években lengyel városjogokkal város alakult belőle (biztosan létezett már 1349-ben) Nagy Kázmér a földvár helyén kőből épült várat emeltetett, a vásárokat tartó településnek 1358. augusztus 5-én magdeburgi városjogokat adományozott és kőfallal vette körül.

A város legvirágzóbb korszaka a Jagelló-dinasztia (16. század) uralkodása alatt volt a számos privilégiumnak köszönhetően, melyet a királyoktól kapott. 1565-ben Zsigmond Ágost évenként öt vásárt engedélyezett Będzinnek, amely tradíció mai napig fennáll. 1589-ben a będzini várban tartották az osztrák-lengyel tárgyalásokat III. Miksa osztrák főherceg trónkövetelésével kapcsolatban, melyek végül a Czeladźban aláírt będzini egyezséggel végződtek. A 16. században már rendezett zsidó közösség volt a városban zsinagógával, fürdővel és zsidó temetővel a városfalakon kívül. 1655-ben a várost és a várat a svédek lerombolják, Będzin komoly gazdasági visszaesést szenved.

1795-ben Lengyelország harmadik felosztásakor Będzin rövid időre Poroszországhoz került, de 1807-től a Varsói Hercegséghez, majd a Lengyel Királysághoz tartozott.

A 18. század végén Dąbrowa környékén gazdag széntelepeket találtak és megkezdték kitermelését. A bányák és ólom-kohók megnyitása az egész Dąbrowai medence hirtelen gazdasági fejlődését indította el. 1858-ban megnyitották a Varsó-Bécs vasút Ząbkowicétől Sosnowiecig és Sziléziáig vezető szárnyvonalát, mely a várost is bekapcsolta a vasúti közlekedésbe. A zsidó lakosság szerepe fokozatosan növekszik a városban, többséget (80%) alkotnak.

Az első világháborúalatt a város és ipara komoly károkat szenvedett. A várost a közeli falvak és munkás lakótelepek hozzácsatolásával bővítették, ezek: Małobądz, Gzichów, Brzozowica, Ksawera és Koszelew. Az 1920-as és 1930-as évek alatt jelentős fejlődést élt meg a város, iskolák, vízvezeték, új vasútállomás, számos középület épül.

1939. szeptember 4-én kezdődött a német megszállás. 8-áról 9-ére virradó éjszaka a németek felgyújtották a zsinagógát a benne imádkozó zsidókkal együtt. 1942 végén Warpie területén a németek felállították a gettót a mintegy 30 000 zsidó számára, és hozzá csatolták a szomszédos Środulát Sosnowiecben. 1943 augusztusában a gettót likvidálták, az embereket megsemmisítő táborokba szállították.

A szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 27-én foglalta el Będzint. Később újjáépítették a várat, melyben a városi múzeum kapott helyet. Nagy lakótelepek épültek: Ksawera, Syberka, a vári lakótelep Gzichówban, Warpie-kelet, Górki Małobądzkie és Podskarpie.

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.izh.ru/i/info/16265.html
  2. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012415001011-0937899?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 7.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Będzin című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:Będzin
A Wikimédia Commons tartalmaz Będzin témájú médiaállományokat.