Bükksás

Ebben a cikkben elemezzük a Bükksás hatását a társadalom különböző területein. Megjelenése óta a Bükksás minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette, és a kortárs kultúra mindenütt jelenlévő jelenségévé vált. Egy kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Bükksás körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint a befolyását olyan sokrétű területeken, mint a politika, a technológia, a divat és a szórakoztatás. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Bükksás milyen szerepet játszott a társadalom átalakulásában, és azt, hogy az emberek hogyan kommunikálnak egymással. Ez a cikk a Bükksás legrelevánsabb vonatkozásaival foglalkozik, teljes és frissített elképzelést kínálva a ma oly fontos témáról.

Bükksás
Bükksás, mint az erdő gyepszintjének domináns faja (Csehország, Choceň és Brandýs nad Orlicí között)
Bükksás, mint az erdő gyepszintjének domináns faja (Csehország, Choceň és Brandýs nad Orlicí között)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. pilosa
Tudományos név
Carex pilosa
Scop.
Szinonimák
  • Carex auriculata Franch.
  • Carex foliata F.Schmidt ex Meinsh.
  • Carex hakodatensis H.Lév. & Vaniot
  • Carex nemorensis J.F.Gmel.
  • Carex nemorosa J.F.Gmel.
  • Carex pilosa var. auriculata (Franch.) Kük.
  • Carex pilosa var. beckeri C.A.Mey. ex Claus
  • Carex pilosa var. densiflora Schur
  • Carex prostrata J.F.Gmel.
  • Loxotrema pilosa (Scop.) Raf.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bükksás témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükksás témájú médiaállományokat és Bükksás témájú kategóriát.

A szár csúcsán a porzós füzér, alatta a termősek

A bükksás (bükkös sás, szőrös sás, Carex pilosa) a perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj. Nevét onnan kapta, hogy szára és levele is szőrös.

Származása, elterjedése

Magyarországon a Magyar-középhegységben és a Dunántúli-dombságon gyakori, többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]

Leírása

Közepesen magas sásfaj; termőszára egyenes, felálló. A hozzá igen hasonló erdei sástól eltérően pelyvája és szárának töve sötétpiros (az erdei sásé fehér). Levelei egyszerűek, ép szélűek, tőállóak, illetve szárt ölelőek, a szélük pillás. Keresztmetszetük M betűre emlékeztet. A tőlevelek sötétzöldek. A termőszár csúcsán egy barna színű, sárga porzós füzért, alatta két-három termős füzért nevel. Magva teljesen kerek.

Élőhelye

Évelő; tőlevelei áttelelnek. Leginkább a nyirkos talajú erdőkben (mint neve is mutatja: főleg) bükkösökben és gyertyános–tölgyesekben nő. Tarackjáról vegetatívan gyorsan elszaporodik; gyökerének sűrű szövedéke még az erdő felújítását is képes gátolni. A gyepszintet eluralja, de az árnyékos erdőkben csak ritkán virágzik. Virága április–májusban nyílik.

Jegyzetek

  1. ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források