Büchler József

A mai világban a Büchler József nagyon fontos és fontos témává vált. Sok embert érint így vagy úgy a Büchler József, ezért elengedhetetlen, hogy ezt a kérdést különböző nézőpontokból közelítsük meg. Ebben a cikkben a Büchler József elemzésébe fogunk beleásni, feltárva következményeit, időbeli alakulását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Büchler József-et, és olyan új meglátásokat és reflexiókat kínálunk, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos vitát.

Büchler József
Született1886. február 25.
Borsodnádasd
ElhunytBudapest
1958. december 27. (72 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiBüchler Pál, Liplich Róza
Foglalkozásanyomdász, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1945 – nem ismert)
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B. parcella 11. sor 39. sírhely)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Büchler József témájú médiaállományokat.

Büchler József (Borsodnádasd, 1886. február 25. – Budapest, 1958. december 27.) nyomdász, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Élete

1919 augusztusáig

Középiskolai osztályainak egy részét[m 1] a Miskolci Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte,[2][3][4] majd 1902-ig Salgótarjánban volt nyomdásztanonc, ezt követően pedig két éven át külföldön volt tanulmányúton. Miután hazatért, két évig ismét Salgótarjánban dolgozott, mint magántisztviselő. 1906-ban Büchler szervezte meg az első magántisztviselő-sztrájkot, mely miatt kitoloncolták a városból, ezután Budapestre költözött, ahol 1907-ben az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa lett, itt egészen 1918-ig dolgozott. Emellett négy éven át – 1914 és 1918 között – a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnökeként is működött, és felelős szerkesztője volt A Magánalkalmazott, majd A Közalkalmazott c. lapoknak.[5] Még tanonc korában belépett 1900-ban belépett az MSZDP-be, az őszirózsás forradalmat követően pedig a szociáldemokrata párt és a Budapesti Munkástanács titkára volt, 1918. novemberétől a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásáig, és az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja volt. A kommün alatt a Magyarországi Szocialista Párt titkára, és képviselője volt, emellett pedig tagja volt a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak.[6] Az április 7-én tartott tanácsválasztások irányítására létrehozott központi választási bizottság tagja volt Hirossik János és Farkas István mellett.[7]

A kommün bukása után

A bukás után Bécsbe emigrált, majd Pozsonyban élt két éven át emigrációban. 1922-ben visszatért Magyarországra, és ismét a szociáldemokrata mozgalomban helyezkedett el: az MSZDP központi titkára lett, ebben a minőségben egészen 1928-ig megmaradt, 1936 és 1939 között már mint főtitkár működött.[8] 1922-ben Mónus Illéssel együtt vezette az országos választási irodát, mely a választási küzdelmet irányította a szociáldemokrata párt részéről. 1925-től fogva titkára[m 2] volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak,[5][9] 1942. január elsejével azonban megfosztották mandátumától.[10] 1928-tól a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára, s az 1927-ben induló parlamenti ciklus pótképviselőjének is megválasztották, majd Budapest I. (budai) kerülete országgyűlési képviselője lett 1931-ben. Magyarország német megszállását követően 1944-ben bujkálni kényszerült, majd később a magyar csendőrség letartóztatta.[11][12] A második világháborút követően tagja volt a fővárosi ideiglenes törvényhatósági bizottságnak, csakúgy, 1945. április 2-től[9] pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, emellett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatósági tagja, és az MNB alelnöke volt,[9][13][m 3] ezen utóbbi tisztségét 1945 és 1948 között viselte. Büchler alapvetően ellenezte az MSZDP és MKP egyesülését, emiatt 1948-ban a pártból kizárták, majd mint jobboldali szociáldemokratát 1950. június 9-én letartóztatták. A Budapesti Katonai Törvényszék 1950. szeptember 13-án egy koncepciós per keretei közt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. 1956 tavaszán szabadult, s az 1956-os forradalom idején szerepet vállalt a szociáldemokrata párt újjászervezésében, a párt elnökségi tagja volt 1956. október 31. és november 4. között. A Legfelsőbb Bíróság csak halála után, 1962. augusztus 6-án rehabilitálta. 1945-től fogva Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatósági tagja volt. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B. parcella 11. sor 39. sírhely).[1]

Családja

Izraelita vallású, kispolgári családból származott, édesapja Büchler Pál tisztviselő, anyja Liplich Róza volt. 1911. december 3-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Makai Ibolyával,[m 4] Steiner Sándor és Brill Klotild lányával.[14] Az egyik tanú Bíró Dezső volt.[14] Feleségét deportálták és nem tért vissza Auschwitzból. Nagyobbik fiát Mauthausenbe deportálták, ahonnan 1945 májusában szabadult,[15] kisebbik fia pedig munkaszolgálat[16] után szovjet fogságba esett 1943-ban,[17][18] és a fogolytáborban meghalt.

Emlékezete

Hidas Antal a Vörös Csepel c. indulójában Propper Sándor és Peyer Károly mellett őt is megemlítette.

A gégédre hurkol statáriumot,

És tapsolnak hozzá a rongy árulók,

Büchlerek, Propperek, Peyerek.
– Hidas Antal: Vörös Csepel.[19]

Főbb művei

  • A politikai pártszervezetekről. (Szocializmus, 1913)
  • Közalkalmazott és "Közalkalmazott". Válasz dr. Andor Endre miniszteri tanácsos úr cikkére; Népszava Könyvkereskedés, Bp., 1918
  • A községpolitikáról. (Szociáldemokrata községpolitikai könyvtár. 1. Bp., 1930)
  • Bevezető a községpolitikába. (Bp., 1948)

Megjegyzések

  1. ↑ Több forrás, így az 1927–1931. évi országgyűlési almanach szerint négy középiskolát végzett Miskolcon, a Miskolci Királyi Katolikus Gimnázium értesítői közül azonban csak az 1897-1898., 1898-1899. és 1899-1900. tanévről szóló értesítőkben szerepel Büchler neve. Az 1931-1935. évi országgyűlési almanach szerint iskolákat nem végzett, ez azonban nyilvánvaló tévedés.
  2. ↑ Egyes források szerint 1925-től volt tagja a törvényhatósági bizottságnak, máshol 1924 szerepel. A források nagy része szerint a törvényhatósági bizottság titkára volt.
  3. ↑ A nevpont.hu oldalon szereplő életrajz, illetve Gáspár Ferenc Források Budapest történetéhez, 1945-1950 c. munkája szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. A források nagy része szerint alelnök volt.
  4. ↑ Makai Ibolya Steiner Ibolya néven született, nevét hivatalosan 1906-ban változtatta meg. Forrás: A Belügyminisztérium 1906. évi 74021. számú rendelete. MNL-OL 30800. mikrofilm 563. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 42. oldal 50. sor.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Büchler József (1886 - 1958). Öröklét. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  2. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1896–1897. tanévről. Miskolc, 1897, 39. o.
  3. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1897–1898. tanévről. Miskolc, 1898, 54. o.
  4. ↑ A Miskolczi Kir. Kath. Gymnasium Értesítője az 1898–1899. tanévről. Miskolc, 1899, 63. o.
  5. ↑ a b Büchler József. In: Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. december 21. – 1945. november 29. Főszerk. Vida István. Budapest, 1994. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  6. ↑ Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919. Budapest, 1986, Akadémiai Kiadó, 66. o.
  7. ↑ Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik. Budapest, 1973, 29. o.
  8. ↑ Klem Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok. Studia Historica 7. Szeged, 2004, 214. o.
  9. ↑ a b c Büchler József Archiválva 2016. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. Történelmi Tár. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  10. ↑ Szekeres József: Források Budapest történetéhez, 1919-1945. Források Budapest múltjából 3. Bp., 1972, Kossuth Ny., 614. o.
  11. ↑ Edmund Veesenmayer német birodalmi teljhatalmú megbízott távirata, 1944. július 30. Forrás: ArchivNet 15. évfolyam (2015) 2. szám
  12. ↑ Varga, Krisztián. „A német megszállástól a nyilas hatalomátvételig, A politikai rendőrség működése 1944. március 19. és október 15. között Wayand Tibor önvallomásában”. Betekintő 2012 (1), 14. o. (Hozzáférés: 2025. január 26.) 
  13. ↑ Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival (1948–1956). In: Levéltári Közlemények. LXXVI. évf. 1. sz. Budapest, 2005, Magyar Országos Levéltár, 241. o.
  14. ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 1911/1753. folyószám alatt.
  15. ↑ (1945. május 22.) „Hazaérkezett Mauthausenből a deportált magyar politikusok első csoportja”. Világ (7. szám). 
  16. ↑ Salamon Elemér (1945. május 22.). „Mozgó Vesztőhely”. Képes Figyelő, 172. o. 
  17. ↑ A hadműveleti területen szovjet fogságba esett zsidó munkaszolgálatosok névsora. (Hozzáférés: 2024. április 6.)
  18. ↑ II. világháborús magyar katonai veszteségi adatbázis. (Hozzáférés: 2024. április 6.)
  19. ↑ Best of Communism: Vörös Csepel. zeneszoveg.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 24.)

Források

  • Büchler József. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  • Büchler József. nevpont.hu. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  • Büchler József. In: Magyar Országgyülési Almanach 1927–1932. évre. Szerk. szemerjai Dr. Deák Imre. Budapest, 1927, 451. o.
  • Büchler József. In: Magyar Országgyülési Almanach 1931–1936. évre. Szerk. Lengyel László és Vidor Gyula. Budapest, 1931, 60. o.

További információk

Cikkek

Lexikonok

  • B. M.: B. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994).
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp., Globus, 1931.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., .
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.

Levéltári anyagok

  • HU BFL - VII.18.d - 05/0449 - 1925
  • HU BFL - VII.5.c - 10995 - 1924
  • HU BFL - VII.5.c - 8999 - 1922