Bánságok
Manapság a Bánságok rendkívül releváns téma, amelyet számos területen tárgyalnak és elemeznek. A politikától a tudományig a Bánságok felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Hatása tagadhatatlan, és a modern társadalom különböző aspektusaira kiterjed. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bánságok különféle vonatkozásait, következményeit és lehetséges megoldásait. Történetétől jövőjéig egy részletes elemzésbe merülünk, amely megvilágítja ezt a ma nagyon fontos témát.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.
E területeket a 15. századtól, az oszmán-török támadásoktól kezdve végvidéknek, végvidéki bánságoknak is nevezték. Különösen nevezetesek voltak a Szörényi bánság és a Macsói bánság, amelyek területileg is jelentős tartományokat képeztek. A Szörényi bánságon kívül a többi bánság a délszláv területeken volt található. A magyar hódítással számuk szaporodott, majd többeket egyesítettek, végül a 16. század során a török előrenyomulás miatt megszűntek.
A középkori bánságokhoz csak nevében van köze a Habsburgok által 1718-ban létrehozott Temesi bánságnak, és az ennek nyomán kialakuló mai Bánság vagy Bánát földrajzi területnek.
A középkori Magyar Királyság bánságai
- Barancsi bánság
- Bodonyi bánság
- Bolgár bánság
- Boszniai bánság
- Dalmát bánság
- Horvát bánság
- Jajcai bánság
- Kucsói bánság
- Macsói bánság
- Nándorfehérvári bánság
- Ozorai bánság
- Sói bánság
- Szerémi bánság
- Szlavón bánság
- Szörényi bánság
- Szreberniki bánság
Újkori bánságok
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |