Authari longobárd király

A Authari longobárd király témája régóta érdeklődés és vita tárgya. A Authari longobárd király eredetétől napjainkig felkeltette a különböző területekről érkező emberek figyelmét, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy a Authari longobárd király milyen szerepet játszott az idők során, valamint annak mai relevanciáját. Az eredetétől a fejlődéséig megvizsgáljuk, hogy a Authari longobárd király milyen hatással volt az élet különböző területeire, és mit hoz számára a jövő. Részletes elemzéssel és kritikai perspektívával arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Authari longobárd király legfontosabb aspektusait, így az olvasónak mélyebb megértését kínáljuk ennek a lenyűgöző témának.

Authari
Rex Langobardaorum
Rex totius Italiae
Authari – miniatúra a Nürnbergi Krónikából (1493)
Authari – miniatúra a Nürnbergi Krónikából (1493)
Longobárd király
Uralkodási ideje
584 – 590
Elődjea grófok uralma
UtódjaAgilulf
Életrajzi adatok
Született540 körül
Elhunyt590. szeptember 5.
Pavia
ÉdesapjaII. Cleph
ÉdesanyjaMassana
HázastársaTheodelinda
Gyermekei
  • Tochter (?)
  • Tochter von Turin
A Wikimédia Commons tartalmaz Authari témájú médiaállományokat.

Authari (540 körül – 590. szeptember 5.[1]) longobárd király 584-től haláláig. Legyőzte a bel- és külellenséget.[2] Uralkodása alatt a központi hatalom tartósan megerősödött.[3]

Kleph király fiaként született. Édesapja halála (574) után a tíz évig tartó grófok uralma következett, ám miután Mauricius bizánci császár Childebert frank király és az avarok segítségével saját fiát akarta Nyugat császárává tenni, a longobárdok újra összefogtak és Autharit választották meg királyukká.[1] A longobárdok elleni hármas szövetség különböző okokból csakhamar felbomlott, Authari tehát az új exarcha, Smaragdus ellen nemcsak hazáját védelmezte meg, hanem még támadást is indított.[1] Végigvonult egész Itálián, Regiumnál lovával a tengerbe ugratott, s lándzsájával a habok közt álló oszlopot megérintve, büszkén kiáltott fel: „Ez legyen Langobardia határa!”[1] Hogy jó viszonyt alakítson ki a bajorokkal,[3] nőül vette a katolikus hitű Theodelinda hercegnőt.[2] Authari a szerte-széjjel fekvő királyi birtokok élére pedig az ún. gastaldokat állította, akik a hercegek hatalmát lassacskán megingatták és ellensúlyozták.[2] Abban a hitben halt meg,[4] hogy nemzetét biztosította az idegen veszély ellen.[1]

Eredeti források

  • Origo Gentis Langobardorum
  • Fredegar
  • Pauli Historia Langobardorum
  • Tours-i Gergely
  • Annales Sancti Rudberti Salisburgenses
  • Excerpta Altahensia
  • Annales Ducum Bavariæ
  • Andreæ Bergomatis Chronicon

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 52. oldal
  2. ↑ a b c Longobardok. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  3. ↑ a b Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2. kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 195. oldal
  4. ↑ Valószínűleg megmérgezték. (Vö.: http://it.wikipedia.orghttps://scientiahu.com/Autari)

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
a grófok uralma 		Következő uralkodó:
Agilulf