Ausztrálázsia

A mai világban a Ausztrálázsia olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Ausztrálázsia viták és viták széles spektrumát váltotta ki. A több évtizedes múltra visszatekintő Ausztrálázsia fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változásaihoz, megőrizve befolyását a mindennapi élet számos aspektusára. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ausztrálázsia jelentőségét és szerepét a modern világban, elemezve hatását és relevanciáját a különböző területeken.

Ausztrálázsia régió Óceániában, amely magába foglalja Ausztráliát, Új-Zélandot, Új-Guineát és a közeli Csendes-óceáni szigeteket. Az elnevezést Charles de Brosses alkotta meg Histoire des navigations aux terres australes című művében.

Részei

• Ausztrália
• Új-Zéland
• Új-Guinea
• Mikronézia
  • Mariana-szigetek
  • Marshall-szigetek
  • Karolina-szigetek
  • Kiribati
• Polinézia
• Melanézia

Élővilág

Az emberek betelepülése előtt az emlősök közül csak a denevérek voltak jelen Új-Zélandon. Ausztrália és Új-Guinea legfontosabb ragadozói a krokodilok és más nagy hüllők. A régióban 13 madárcsalád honos, beleértve az emuféléket és a kiviféléket.

Demográfia

2007-ben Ausztrálázsia teljes népessége becslések szerint 33 millió fő volt. A várható élettartam Ausztráliában 81 év, Új Guineában 67 év. A legfontosabb nyelv az angol, amit több, mint 20 millió lakos beszél.

Források

• Ausztrálázsia földrajza, élővilága, demográfiája (angolul)

Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap