Atomsugár
A mai világban a Atomsugár nagyon érdekes és fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a technológiától az egészségig, beleértve a politikát és a kultúrát is. Nyilvánvaló, hogy a Atomsugár nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban, vitákat és elmélkedéseket generál a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Atomsugár szerepét és hatását az élet különböző területein, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és jövőbeli előrejelzéseit.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban. Mértékegysége a pikométer vagy az ångström.
Nemfémek esetén az atomsugár neve kovalens sugár, fémek esetén fémes sugárról beszélünk. Gyakorlatilag az atomsugár nem más, mint az egyensúlyi állapotban mérhető távolság fele a kémiai elem két egymás mellett elhelyezkedő atomjának az atommagjai között.
A periódusos rendszerben az atomsugár a csoportban lefelé haladva nő, ahogy új elektronhéjak adódnak hozzá az atomokhoz, és balról jobbra haladva csökken, ahogy az atommag töltése (a protonok száma) nő. A szabály alól kivételt képeznek a nemesgázok, mivel ezek elemi állapotban egyatomosak, ezért csak a van der Waals-sugaruk mérhető.
