Ångström
A mai világban a Ångström nagyon érdekes és fontos témává vált. Az idő múlásával a Ångström jelentősen befolyásolta a társadalom, a kultúra, a politika és a gazdaság különböző aspektusait. Megalakulása óta a Ångström alapvető szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és vitákat, vitákat és mély elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Ångström hatását és jelentőségét, megvizsgálva számos oldalát és a mai világra gyakorolt hatását.
Az ångström (vagy angström, rövidítve Å) egy hosszúság-mértékegység.
Korábban főként az atomok és kémiai kötések méretének, illetve a fény hullámhosszának kifejezésére használták. 2019-ig mind a Nemzetközi Súly- és Mértékiroda (BIPM), mind az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) SI-kompatibilis mértékegységként tekintett az Angström-re, de soha nem volt része az SI mértékegységrendszerének, ma már használata kerülendő. Nevét Anders Jonas Ångström (1814–1874) svéd fizikusról kapta.
Egy ångström a nanométer tizedrésze, a méter tízmilliárdod része:
- 1 Å = 1×10−10 m = 100 pm = 0,1 nm
- 10 Å = 1 nm
Források
- Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, ISBN 963 19 0309 5
