Aszcídiák

Néha találkozunk a Aszcídiák-gyel. Ez a Aszcídiák így vagy úgy az életünk része lehet, akár érdeklődési témaként, életünk releváns személyeként, történelmi eseményként vagy egyszerűen csak valami olyan dologként, ami kíváncsiságot okoz. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Aszcídiák-et, és azt, hogy mit képvisel a különböző kontextusokban. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a személyes életünkben betöltött relevanciájáig elmélyülünk a Aszcídiák világában, hogy jobban megértsük jelentését és a körülöttünk lévő világra gyakorolt ​​hatását.

Aszcídiák
Ernst Haeckel: Aszcídiák
Ernst Haeckel: Aszcídiák
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Előgerinchúrosok (Tunicata)
Osztály: Aszcídiák (Ascidiacea)
Szinonimák

Tethyoidea

Rendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aszcídiák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aszcídiák témájú kategóriát.

Az aszcídia lárva szervei, német szöveggel:
1: Ingestionsöffnung;
2: Haftpapillen;
3: Pharynx (Kiemendarm);
4: Magen;
5: Darm;
6: Chorda dorsalis;
7: Neuralrohr;
8: Peribranchialraum;
9: Egestionsöffnung

Az aszcídiák (Ascidiacea) a gerinchúrosok (Chordata) törzsében az előgerinchúrosok (Tunicata) altörzsének egyik osztálya.

Származásuk, elterjedésük

A gerinctelenektől a gerincesek felé vezető fejlődési sor leszármazottai; ami főként lárváik felépítésén látható.

Megjelenésük, felépítésük

Lárvakorukban farkuk és gerinchúrjuk van.

A kifejlett állat testét cellulóztok veszi körül – ennek anyagát korábban tunicinnak is nevezték.[1]

Életmódjuk, élőhelyük

Tengeri állatok. Lárvakorukban szabadon úsznak; letelepedve elveszítik farkukat és gerinchúrjukat. Többségük helyben ülő – ezek között magányosak és telepesek is akadnak. Néhány faj felnőtt korában is szabadon úszó.

Szaporodása

Minden állatnak van hím és női ivarszerve is; utóbbiban nagy petéket termel. A megtermékenyítés belső, de két állat „dolgozik” együtt. A mozgékony, ebihal alakú lárvák addig úsznak, amíg megfelelő helyet nem találnak, ott aztán letelepednek, és kifejlett állattá alakulnak.

Források

Jegyzetek

  1. Richmond TA, Somerville CR (2000. október 1.). „The cellulose synthase superfamily”. Plant Physiol 124 (2), 495–498. o. DOI:10.1104/pp.124.2.495. PMID 11027699. PMC 1539280.