Arzin
A következő cikkben tovább kutatjuk a Arzin-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Arzin eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig vita tárgyát képezte és lenyűgözte az évek során. Mélyreható elemzéseken és kiterjedt kutatásokon keresztül megvizsgáljuk a Arzin különböző aspektusait és hatását a politikától a populáris kultúráig a különböző területeken. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván adni a Arzin-re és annak fontosságára a mai világban.
| Arzin | |||
 arzin | |||
| |||
| IUPAC-név | arzin | ||
| Szabályos név | arzán | ||
| Más nevek | arzén-hidrogén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7784-42-1 | ||
| PubChem | 23969 | ||
| ChemSpider | 22408 | ||
| EINECS-szám | 232-066-3 | ||
| ChEBI | 47217 | ||
| RTECS szám | CG6475000 | ||
| InChIKey | RBFQJDQYXXHULB-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 599 | ||
| UNII | V1I29R0RJQ | ||
| UN-szám | 2188 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1231052 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | AsH3 | ||
| Moláris tömeg | 77,95 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 3,5198 kg/m³ (0 °C, gáz)[1] 1,4613 kg/dm³ (folyadék, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −116,9 °C[1] | ||
| Forráspont | −62,48 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 200 mg/l (20 °C)[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | trigonális piramis | ||
| Dipólusmomentum | 0,20 D | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+), Nagyon gyúlékony (F+), Veszélyes a környezetre (N)[2] | ||
| NFPA 704 |  4
4
2
| ||
| R mondatok | R12, R26, R48/20, R50/53[2] | ||
| S mondatok | (S1/2), S9, S16, S28, S33, S36/37, S45, S60, S61[2] | ||
| Lobbanáspont | gyúlékony gáz | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon hidridek | Ammónia; Foszfin; Sztibin; Bizmutin | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az arzin vagy arzén-hidrogén egy szervetlen vegyület, az arzén hidridje. Összegképlete AsH3. Az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, fokhagymára emlékeztető szagú gáz. Erősen mérgező.
Szerkezete
Az arzin molekulája az ammóniához és a foszfinhoz hasonlóan trigonális piramis alakú. A molekulában található arzénatomhoz egy nemkötő elektronpár tartozik. Mivel az arzénatom nagyobb térigényű, a molekula kötésszöge (92°) kisebb, mint az ammóniában és a foszfinban.
Kémiai tulajdonságai
Az arzin instabil vegyület, könnyen elemeire bomlik. Ezt a tulajdonságát az arzén kimutatására használják az analitikában (Marsh-féle próba). Redukáló tulajdonságú. Meggyújtva elég, az égésekor vízgőz és arzén(III)-oxid keletkezik. Az ezüst-nitrátot redukálja, fémes ezüstöt szabadít fel belőle.
Előállítása
Különböző arzénvegyületekből állítható elő, naszcensz hidrogénnel végzett redukcióval. Például:
Arzenidekből (például magnézium- vagy cink-arzenidből) savak hatására szintén arzin szabadul fel.
Felhasználása
Az arzint szerves arzénvegyületek előállítására, illetve a félvezetőiparban használják fel.
Néhány, az arzinból levezethető szerves vegyületet az első világháborúban hadi célokra használtak.
Források
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
További információk
- ↑ a b c d e Az arzin (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
- ↑ a b c Az arzin (ESIS)[halott link]
