Ebben a cikkben a Arrabona témáját különböző szögekből és szemszögekből vizsgáljuk meg. A Arrabona olyan téma, amely a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és különböző kontextusokban vita és vita tárgya volt. A cikkben végig elemezzük a Arrabona különböző aspektusait, a társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges jövőbeli következményekig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Arrabona hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és mélyreható áttekintést nyújtson a Arrabona-ről, hogy az olvasó szélesebb és részletesebb megértse ezt a nagyon releváns témát.
Arrabona | |
Győr | |
Alapítás | 30 körül |
Megszűnés | 4-5. század |
Oka | barbár támadások |
Lakói | rómaiak |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Arrabona római kori város és katonai táborhely volt, a mai Győr területén. Neve a kelta „Arabo” (szelíd, nyugodt) – a Rába folyó ősi, kelta neve – és „bona” (város) szavak összetételéből származik.[1]
Arrabona a Rába és a Duna összefolyásánál feküdt, a mai Győr belvárosa helyén, a mai város fekvésénél alacsonyabb területen.
Pannonia provincia része volt. I. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Később, az i. e. első században rómaiak hódították meg, de nevét megtartották.