Ebben a cikkben a Arnavutköy lenyűgöző világába fogunk beleásni. Belemerülünk eredetébe, feltárjuk számos oldalát, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Arnavutköy első megjelenésétől a mai relevanciájáig számos területen érdeklődés és vita tárgya volt. Megismerjük az idő múlásával kialakuló fejlődését, a körülötte létező különböző perspektívákat és a mindennapi életünkre gyakorolt lehetséges következményeit. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton a Arnavutköy-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál számunkra.
Arnavutköy | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Márvány-tengeri |
Tartomány | İstanbul |
Mahalléi | Merkez, İslambey, Yavuz Selim, Nene Hatun, Atatürk, Anadolu, İmrahor, Boğazköy, Atatürk, İstiklal, Bolluca, Hicret Mavigöl, Haraççı, Karlıbayır, Taşoluk, Adnan Menderes, Fatih, M. Fevzi Çakmak, M. Akif Ersoy, Çilingir, Hadımköy, Sazlıbosna, Nakkaş, İstasyon, Hastane, Yeşilbayır, Deliklikaya, Ömerli, Dursunköy, Durusu, Cami, Zafer[1] |
Polgármester | Haşim BALTACI |
Körzethívószám | 00 90 212 |
Népesség | |
Teljes népesség | 156 333 fő (2008)[2] +/- |
Körzet népessége | 163 510 fő[3] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 506,52 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Arnavutköy weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Arnavutköy témájú médiaállományokat. |
Arnavutköy Isztambul egyik kerülete, valamint İstanbul tartomány egyik körzete, 2009 óta.[4] Korábban Beşiktaş egyik mahalléja volt. A kerületben számos régi oszmán kori épület áll, és itt található a nagy presztízzsel rendelkező amerikai középiskola, a Robert College is. Területe 506 négyzetkilométer.[5]
Arnavutköy területére először a negyedik században települtek görögök, a település neve Hestai volt, később ez Promotura, majd Anaplusra változott. A római korban Mega Revma néven ismerték. Az Arnavutköy nevet az Oszmán Birodalom ideján kapta, amikor 1468-ban II. Mehmed albánokat (törökül: arnavut) telepített a vidékre. A birodalom virágkorában az itt termő mézédes eperről volt híres. A 17. században Evlija Cselebi feljegyzései szerint alig éltek itt muszlimok, görögök és zsidók lakták, a 18. században pár száz fős örmény közösség is élt itt. Az 1887-es tűzvész után sokan elköltöztek, az első világháború kezdetén már alig laktak itt zsidók, a görög közösség viszont jelentős számú (több mint 6000 fős) volt. A háború után a lakosságcsere keretében rengeteg görög hagyta el a városrészt. Az oszmán épületek (mecsetek, fürdők, szökőkutak) mellett számos keresztény templom található itt, legtöbbjük ma már csak romos műemlék.[6]
Itt épül Isztambul új repülőtere, melyet a világ legnagyobb repülőterének terveztek, 110 milliós utasforgalommal. Az első fázist 2018-ban tervezik átadni. Az új repülőtér megnyitásakor az Atatürk repülőteret bezárják.[7]