Aranypart | |||
1821 – 1957 | |||
| |||
Fővárosa | Accra | ||
Vallás | hagyományos afrikai vallások | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypart témájú médiaállományokat. |
Az Aranypart Nyugat-Afrikában a Guineai-öböl mellékének volt a neve, amely az Assini és a Volta folyók között terült el. Többnyire a mai Ghána déli részeit foglalta magába. Mint brit gyarmat (Gold Coast) 1821 és 1957 között létezett, és része volt a Brit Nyugat-Afrikának. Nevét a régióban talált nagy mennyiségű arany után kapta.
Az angolok által adminisztrált része 38 800 km², a protektorátusi terület pedig 118 680 km² volt. Nyugat felé, a francia Elefántcsontpart felől határai nem voltak teljesen megállapítva; kelet, a német Togo felé a Daka folyó volt a határ.
A tágabb értelemben vett Aranypart, mint brit gyarmat három részből állt :
Az Aranypart székhelye:
A terület középkori végi európai felfedezőinek a portugálokat tekintik. Azonban már a 17. században a poroszok is alapítottak az Ancobra és Prea folyók közt fekvő területen gyarmatot, amelyet 1717-ben a holland Nyugat-indiai Társaságnak adtak el.
1821-ben a brit kormány serege a part mentén lévő földeket lefoglalta és megalapította a brit Aranypart (Gold Coast) gyarmatot. 1850-ben megvásárolták a dán Aranypartot, 1872-ben pedig a holland Aranypartot, beleértve Elmina erődjét is. Nagy-Britannia folyamatosan bővítette területét a helyi királyságok, különösen az asantik legyőzése révén.
1957. március 6-án a brit Aranypart függetlenné vált Ghána országaként.
Nemzetközi katalógusok |
---|