A mai világban a Anyanyelv olyan téma, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár mai jelentősége, a Anyanyelv olyan témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. A Anyanyelv eredetétől a mai hatásig a különböző tudományterületek szakértőinek mélyreható elemzésének tárgya volt, akik igyekeznek jobban megérteni a természetét és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Anyanyelv legrelevánsabb aspektusait és a mai világban betöltött jelentőségét vizsgáljuk meg.
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Gyakran mondják azt is, hogy anyanyelv az, melyen az adott személy saját gondolatait megfogalmazza. Használatos még a kifejezés akkor is, ha egy megtanult vagy később felvett idegen nyelv művelésének magas fokára akar valaki utalni: anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet. Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén gyermekkorában tanulta meg az adott nyelvet.
A szociolingvisztikai kutatások szerint egy embernek több anyanyelve is lehet, s élete során anyanyelve akár többször meg is változhat. Továbbá ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint. Tove Skutnabb-Kangas (1997: 13–14) az anyanyelv négy lehetséges definícióját fogalmazta meg:
Az anyanyelv-definíciókat a nyelvi emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság foka szerint hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A származás (elsőként megtanult nyelv) és az azonosulás (az a nyelv, amellyel a beszélő azonosul) szerinti definíciók együttes alkalmazása jelzi a nyelvi emberi jogok iránti legmagasabb fokú tudatosságot: Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az egyén először tanult meg, és amellyel azonosul.