Mai cikkünkben elmélyülünk a Amerikai görbefülű lenyűgöző világában, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma kínál számunkra. Az eredetétől a legújabb alkalmazásaiig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Amerikai görbefülű fontosságát és relevanciáját ma. Megismerjük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét, amelyek segítenek jobban megérteni hatását. Készüljön fel a lehetőségek világának felfedezésére, és gyarapítsa ismereteit a Amerikai görbefülű-ről. Ne hagyd ki!
Amerikai görbefülű | |
![]() | |
Származás: Egyesült Államok | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai görbefülű témájú médiaállományokat. |
Az amerikai görbefülű egy macskafajta, amelyet szokatlan fülei jellemeznek: hátrafelé, az arctól a koponya hátsó középpontjáig görbülnek. A fajta a kaliforniai Lakewoodból származik, egy spontán mutációnak köszönhetően.[1]
Az első amerikai görbefülűek kóbor macskákként jelentek meg a Ruga család küszöbén a kaliforniai Lakewoodban 1981 júniusában. A fekete nőstény, amelyet Shulamithnak hívtak, egy almot hozott világra, ugyanolyan hátra görbülő fülű macskákkal, aki így lett mai amerikai görbefülűek őse.[2][3] 1986-ban mutattak be először egy Amerikai görbefülűt egy macskakiállításon, 1992-ben pedig a hosszúszőrű amerikai görbefülű bajnoki státuszt kapott a Nemzetközi Macskaszövetségtől (TICA). 1999-ben az Amerikai görbefülű lett az első fajta, amelyet felvettek a Cat Fanciers' Association (CFA) Bajnoki Osztályába, hosszú- és rövidszőrű kategóriákban egyaránt.[4]
Az amerikai görbefülű egy közepes méretű macska, amelynek súlya 2,3–4,5 kg között van, és nem éri el a felnőttkort 2-3 éves koráig. A nőstények súlya körülbelül 2,3–3,6 kg között van, a hímek súlya pedig 3,2–4,5 kg között mozog.
Az amerikai görbefülű kiscicák egyenes fülekkel születnek, amelyek negyvennyolc órán belül elkezdenek kunkorodni. Négy hónap elteltével a fülük nem görbül tovább, és tapintásra keménynek és merevnek kell lenniük a fül tövénél, rugalmas hegyekkel. Egy háziállat minőségű amerikai görbefülű fülei szinte egyenesek lehetnek, de a kiállítási macskáknak olyan fülekkel kell rendelkezniük, amelyek 90 és 180 fok közötti ívben görbülnek. A 90 fok előnyösebb, de a macskákat diszkvalifikálják, ha füleik hozzáérnek a koponyájuk hátsó részéhez.
Mind a hosszú-, mind a rövidszőrű amerikai görbefülűek puha, selymes szőrzetűek, amelyek laposan fekszenek a testükre. Kevés ápolást igényelnek, szívesen töltenek időt gazdáikkal, és általában jól kijönnek más állatokkal és olyan emberekkel, akik nem a gazdáik.
Az amerikai görbefülű, bár még mindig ritka fajta, világszerte megtalálható az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Franciaországban, Japánban, Oroszországban és sok más országban.
Az amerikai görbefülű macskák és az egyenes fülű macskák közötti különböző párosítások a göndör gén domináns öröklődését tárták fel. Nemhez kötött eloszlást nem találtak. A mutáns gént "curl" néven jelölték, és a Cu szimbólummal jelölik. [1] A fülkagyló másik mutációját skót lógófülű macskákban találták meg. Ezeknél a macskáknál a heterozigóta és homozigóta (FdFd) állatok osteochondrodysplasiában szenvednek.[5] Felmerül a kérdés, hogy a homozigóta fürtöket (CuCu) is befolyásolhatják-e porcképződési hibák és csontrendellenességek. Egy CuCu macskán végzett megfigyelések azonban két éven keresztül nem mutattak rendellenességet. [1]
Ez a szócikk részben vagy egészben az American Curl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.