Amerikai csíkosmókus

Ebben a cikkben elmélyülünk a Amerikai csíkosmókus lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát, a társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját. A Amerikai csíkosmókus eredetétől napjainkig alapvető szerepet játszott különböző területeken, vitákat, elmélkedéseket és érzelmeket generált a tapasztaltak között. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a különböző kultúrákra gyakorolt ​​hatását, a történelemben betöltött jelentőségét és a jövőbe vetítését. Nem számít, hogy a Amerikai csíkosmókus személy, téma, dátum vagy bármilyen más elem, mert jelentése túlmutat a határokon, és végtelen lehetőségeket nyit meg a lényegének és a minket körülvevő világra gyakorolt ​​hatásának megértésére.

Amerikai csíkosmókus
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha)
Család: Mókusfélék (Sciuridae)
Alcsalád: Földimókusformák (Xerinae)
Nemzetség: Marmotini
Nem: Csíkosmókus (Tamias)
Illiger, 1811
Alnem: Tamias
Faj: T. striatus
Tudományos név
Tamias striatus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai csíkosmókus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai csíkosmókus témájú médiaállományokat és Amerikai csíkosmókus témájú kategóriát.

Az amerikai csíkosmókus (Tamias striatus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó faj.

A Tamias emlősnem típusfaja.

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok keleti, valamint Kanada délkeleti részén honos.

Lombhullató erdők lakója. Az olyan helyeket kedveli, ahol sok sziklaüreget talál.

Alfajai

  • Tamias striatus striatus Linnaeus, 1758 - szinonimája: Tamias striatus americanus Gmelin, 1788
  • Tamias striatus doorsiensis Long, 1971
  • Tamias striatus fisheri A. H. Howell, 1925
  • Tamias striatus griseus Mearns, 1891
  • Tamias striatus lysteri Richardson, 1829
  • Tamias striatus ohioensis Bole & Moulthrop, 1942
  • Tamias striatus peninsulae Hooper, 1942
  • Tamias striatus pipilans Lowery, 1943
  • Tamias striatus rufescens Bole & Moulthrop, 1942
  • Tamias striatus venustus Bangs, 1896
  • Tamias striatus quebecensis Cameron, 1950

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 13,5-18,5 centiméter, farokhossza 7,5-11 centiméter és testtömege 70-140 gramm. A pofazacskói igen tágulékonyak. A mókus bundája piszkos-sárga, a hátán két fehér csík van, melyeket két-két fekete csík szegélyez. Lejjebb sötétbarna és sötétsárga csíkok sorakoznak egészen a fehér hasoldalig. Bozontos farkának felső oldala sötét, farka sárgás vagy vörösbarna. A bunda színe és mintázata azonban vidékenként változhat. Az amerikai csíkos mókus általában leharapja a makktermések és magok bántó éleit, és csak azután tömi meg élelemmel pofazacskóit. Az amerikai csíkos mókus abban különbözik a többi csíkosmókustól, hogy kettővel kevesebb őrlőfoga van.

Életmódja

Nappal aktív, túlnyomórészt a talajon él és terjedelmes járatokat vág. Magányos állat, járatait egyedül lakja, közvetlen környékét védelmezi fajtársaitól.Néha egy nagyobb táplálékgyűjtő területet néhány mókus közösen is birtokolhat. Az üreg véd a kígyó, a róka, a vörös hiúz és a ragadozó madarak ellen; lehet több kijárata is, általában talajtakaró növényzet vagy fagyökerek fedik. Az éléskamrában azok a magok, melyeket elfelejtett elfogyasztani a mókus, kihajtanak. Tápláléka makktermések, magok, bogyók, gombák és alkalmanként rovarok és madártojások is. Hangos csettegő kiáltással figyelmeztetik egymást a veszélyre. Ősztől kora tavaszig téli álmot alszik, de enyhe téli napokon előbújhat táplálkozni.

A vadonban 2-3, fogságban 5-8 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4-6 hónapos kortól éri el. A párzási időszak februártól áprilisig és júniustól augusztusig tart. A vemhesség 31 napig tart, ennek végén 1-9, általában 4 vagy 5 kölyök születik. Az elválasztás körülbelül egy hónap után következik be, de a kölykök még 6-8 hónapig a nősténnyel maradnak.

Képek

Források