Mai cikkünkben a Alphadon-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Alphadon olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét, vitákat, ellentmondásos véleményeket és végtelen kutatásokat generált a jobb megértése érdekében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Alphadon-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől és történetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Ez egy mély és leleplező utazás lesz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Alphadon fontosságát életünkben.
Alphadon | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő kréta | ||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alphadon témájú kategóriát. |
Az Alphadon egy, a késő kréta korban Észak-Amerika területén élt erszényes emlősnem volt. 1929-től napjainkig kilenc különálló fajt soroltak az Alphadon nembe.
Az Alphadont először George Geylord Simpson amerikai paleontológus írta le, néhány állkapocstöredék alapján. A későbbiekben Alphadon maradványok kerültek elő szinte a teljes Észak-Amerika területéről, északon a kanadai Albertáig, délen Új-Mexikóig.
Mivel teljes csontváz még nem került elő, ezért megjelenése, testfelépítése nem teljességgel ismert. Valószínűleg a 30 cm-es hosszúságot érte el és a modern oposszumra hasonlíthatott. Fogazata alapján mindenevő volt, táplálékát képezhették gyümölcsök és rovarok egyaránt.
A fosszíliák alapján valószínűsítik, hogy az Alphadonból alakult ki a paleocén egyik erszényes rágcsálószerű neme, a Peradectes.
Az Alphadon nembe kilenc faj tartozik:
Az 1991-ben felfedezett Nortedelphys jasonit eredetileg szintén Alphadonnak titulálták, de később egy önálló nembe sorolták a Herpetotheriidae családon belül.