Aachenosaurus

A mai világban a Aachenosaurus olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Aachenosaurus sokak érdeklődési területévé vált, vitákat és elmélkedéseket generálva különböző területeken. Akár a tudományos életben, akár a munkában, vagy a mindennapi életben, a Aachenosaurus különféle módon hatott az emberekre szerte a világon. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Aachenosaurus hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a modern élet különböző aspektusait.

Aachenosaurus
Evolúciós időszak: Késő kréta,
85–71 Ma
Holotype
Holotype
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Nemzetség: Aachenosaurus
Smets, 1888
Tudományos név
Aachenosaurus multidens
Smets, 1888
Szinonimák

Az Aachenosaurus a késő kréta korból (Santon-Kampán) származó bizonytalan eredetű ősnövény-nemzetség.[1] Nevét kizárólag olyan megkövesedett anyagmaradványok alapján kapta, amelyeket eredetileg egy kacsacsőrű dinoszaurusz (hadroszaurusz) állkapocsdarabjainak véltek. A fosszíliákról azonban a felfedező nagy szégyenére kiderült, hogy megkövesedett fa maradványai. A fosszília neve „aacheni gyíkot” jelent, nevét a Moresnet-i Aacheni Formációról kapta, ahol a fosszíliákat találták.[2]

Története

Az Aachenosaurus holotípusát 1887-ben fedezték fel.[1] 1888. október 31-én Gerard Smets tudós (és abbé) nevezte el, aki a típusfajt Aachenosaurus multidensnek nevezte el. A töredékek alapján megállapította, hogy a példány becslése szerint egy 4-5 méter hosszúságot elérő hadroszaurusz volt, amelynek tüskés bőrkinövsei lehettek.[2] Ezt a következtetését azzal magyarázta, hogy a fosszíliákat szabad szemmel, nagyítóval és mikroszkóppal is vizuálisan vizsgálta. Louis Dollo azonban hamarosan bebizonyította, hogy tévedett. Smets először védeni próbálta eredeti megállapítását, de egy semleges bizottság ismét bebizonyította, hogy tévedett. Az a pletyka terjedt el, hogy puszta szégyenérzetből teljesen visszavonult a tudománytól, bár csak miután 1889-ben publikált egy teknősökről szóló tanulmányt; ez a pletyka később hamisnak bizonyult.[3] Utolsó tanulmánya 1895-ben jelent meg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b H. N. Andrews. (1970). Index of Generic Names of Fossil Plants, 1820-1965. Geological Survey Bulletin 1-354
  2. ↑ a b Smets, G. (1888). „Aachenosaurus multidens”. Bulletin de la Société belge de géologie, de paléontologie et d'hydrologie 12 (2), 300. o, Kiadó: Bruxelles: The society. 
  3. ↑ John Wright. The Naming of the Shrew: A Curious History of Latin Names. Bloomsbury Publishing, 47–49. o. (2014). ISBN 978-1-4088-2035-3