A mai világban a A varázsfuvola (film, 1975) soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár az üzleti környezetre gyakorolt befolyása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a A varázsfuvola (film, 1975) állandó vita és vita tárgyává vált. A A varázsfuvola (film, 1975) eredetétől a mai fejlődéséig különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben a A varázsfuvola (film, 1975)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a mindennapi életben betöltött következményeitől a globális szintű hatásig. Részletes és mélyreható áttekintésen keresztül igyekszünk jobban megérteni, hogy a A varázsfuvola (film, 1975) milyen szerepet játszik modern világunkban, és hogyan vált valóságunk szerves részévé.
A varázsfuvola (Trollflöjten) | |
1975-ös svéd film | |
Rendező | Ingmar Bergman |
Producer | Måns Reuterswärd |
Alapmű | Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Ingmar Bergman Alf Henrikson Emanuel Schikaneder |
Főszerepben | Josef Köstlinger Irma Urrila Håkan Hagegård Birgit Nordin |
Zene | Wolfgang Amadeus Mozart |
Operatőr | Sven Nykvist |
Vágó | Siv Lundgren |
Gyártás | |
Gyártó | Sveriges Radio |
Ország | ![]() |
Nyelv | svéd |
Játékidő | 135 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Sveriges Television |
Bemutató | ![]() |
Korhatár | ![]() |
További információk | |
A varázsfuvola (Trollflöjten) 1975-ben bemutatott, Ingmar Bergman rendezésében készült svéd operafilm, amely Wolfgang Amadeus Mozart operájának feldolgozása. Televíziós produkciónak készült, moziban csak egy évvel később mutatták be. A filmet levetítették az 1975-ös cannes-i filmfesztiválon is, de mint versenyfilm nem indult.
Színész | Karakter |
---|---|
Josef Köstlinger | Tamino |
Irma Urrila | Pamina |
Håkan Hagegård | Papageno |
Elisabeth Erikson | Papagena |
Birgit Nordin | Éj Királynője |
Ulrik Cold | Sarastro |
Ragnar Ulfung | Monostatos |
30 évvel később a brit rendező Kenneth Branagh is feldolgozta Mozart klasszikusát. Branagh számos fő motívumot vett át Bergmantól, mint hogy Sarastro nála is Pamina édesapja, Monostatos nem fél Papagenótól és a végén öngyilkosságot követ el.