Ma a A montmartre-i ibolya (operett)-ről szeretnénk beszélni. Ez a téma/személy/dátum nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben a A montmartre-i ibolya (operett)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai világra gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk a népszerű kultúrában betöltött relevanciáját, a társadalomra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Emellett elemezzük mai szerepét és jövőre vetítését. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos és gazdagító információforrás a A montmartre-i ibolya (operett) iránt érdeklődők számára.
A montmartre-i ibolya (Das Veilchen vom Montmartre) | |
operett | |
![]() | |
Eredeti nyelv | német |
Zene | Kálmán Imre |
Librettó | Julius Brammer, Alfred Grünwald |
Felvonások száma | 2 |
Főbb bemutatók | 1930. március 21. – Johann Strauß-Theater, Bécs-Wieden 1935. április 12. – Király Színház[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz A montmartre-i ibolya témájú médiaállományokat. |
A montmartre-i ibolya Kálmán Imre operettje, háromfelvonásos mű.
Szereplő | Hangfekvés | Ősbemutató, 1930. március 21-én (Vezényel: Josef Holzer) |
---|---|---|
Ninon | szoprán | Adele Kern |
Pipo de Frascati | bariton | Richard Waldemar |
Raoul Delacroix | tenor | Ernst Tautenhayn |
Henri Murger | tenor | Walter Jankuhn |
Florimond Hervé | tenor | Robert Nästelberger |
Violetta Cavallini | szoprán | Anny Ahlers |