A kiátkozott

A mai világban a A kiátkozott a társadalom minden területén növekvő érdeklődésre számot tartó téma. Ahogy a technológia fejlődik és a globalizáció egyre nyilvánvalóbbá válik, a A kiátkozott releváns témává vált, amely minden korú, nemű és nemzetiségű embert érint. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a A kiátkozott sokrétű kérdésnek bizonyult, amely mélyebb figyelmet és elemzést érdemel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a A kiátkozott különböző perspektíváit, és megvitatjuk annak fontosságát a modern világban.

A kiátkozott
zenés történelmi játék
Eredeti nyelvmagyar
AlapműSzentmihályi Szabó Péter: Édua és Kun László című regénye
ZeneSzörényi Levente
SzövegkönyvBródy János
Felvonások száma3 felvonás
Főbb bemutatók1997. augusztus 21.–Szeged,Szegedi Szabadtéri Játékok
1997. szeptember 26.–Nemzeti Színház
1998. augusztus–Szeged,Szegedi Szabadtéri Játékok

A kiátkozott (alcíme: zenés történelmi játék IV. (Kun) László királyról) egy 1997-ben bemutatott magyar magyar zenés történelmi játék, melynek zeneszerzője Szörényi Levente, dalszövegírója Bródy János. A mű Szentmihályi Szabó Péter 1986-ban megjelent Édua és Kun László című történelmi regényén alapul. Ősbemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon történt, 1997. augusztus 21-én. Egy hónappal később, szeptember 26-án a Nemzeti Színházban is műsorra tűzték, egy évvel később pedig ismét a Szegedi Szabadtéri Játékok repertoárjában szerepelt.

Cselekmény

A mű IV. Béla unokájának, a 28 éves korában meggyilkolt IV. (Kun) László királynak az életét meséli el.[1]

Alább a cselekmény részletei következnek!

I. rész

A történelmi dráma időjátékkal kezdődik: a tragikus sorsú és emlékezetű király halála már bekövetkezett. Ravatalon fekszik Kun László, akit kedvese, Édua fájdalommal gyászol és hogy mihamarabb követhesse, öngyilkos lesz.

A történet elején, 1272-ben V. István – László apja – halála után mind nagyobb a bárók uralma, a feudális anarchia. Kun László anyja, Erzsébet, régensként kormányozza az országot a kiskorú László helyett. Származása folytán a kunokkal próbálja ellensúlyozni a bárók uralmát. Az ország javain osztozkodó főurak közt véres veszekedés tör ki, Erzsébet nem tudja megakadályozni a vérontást. A fiatal Lászlót értelme az udvar, szíve a kunok felé húzza.

Fülöp, pápai legátus követeli, hogy László léptesse életbe a kunokat megrendszabályozó törvényt. Erzsébet királyné biztosítja a legátust az Egyház javainak sérthetetlenségéről. Megkoronázzák Lászlót, és bemutatják neki jegyesét, nápolyi Izabellát. A kezdeti idegenkedés ellenére még mindketten reménykednek, frigyük gyümölcsöző lesz. Erzsébet hálát ad Istennek, hogy bevégezte művét: kun vérből adatott magyar király. A pápai legátus követelte hadjárat után a megalázott kun vezérek nem fogadják el László békejobbját. Törzsfőjük Csört úr, kedves leányát, Éduát küldi udvari szolgálatra békeszándéka zálogául.

II. rész

László első látásra beleszeret Éduába, s ezt felesége, Izabella is megérzi, aki féltékenységével és veszekedésével valósággal kiprovokálja a szakítást. A király az apácákhoz küldi, a Nyulak szigetére.

László király immár egyedül próbál uralkodni, de tekintélye mélypontján van, a nagyurak lenéző közönnyel bánnak vele. Kézai Simon biztatja, hogy Atilla utódaként kell helyt állnia, aki később lázálmában megjelenik a királynak.

A király betegágya mellett hiába gyülekeznek orvosok és papok – tehetetlenek. Az ájult Lászlót nem téríti magához Boldog Margit kendője sem. Kézai kétségbeesésében Éduáért küld, tőle remélve a gyógyítást, hiszen ismeri László iránta érzett vonzalmát. A kun leány kérése, hogy hagyják magára a királlyal, nagy felháborodást vált ki – végül engedik, hogy megkísértse a lehetetlent. Megváltó csókja életre kelti Lászlót.

Édua szerelme életerőt ad Lászlónak, a kun leány azonban engedélyt kér a királytól az udvar elhagyására, mert nem szeretné jelenlétével megnehezíteni László uralkodását.

László Rákos mezején országgyűlést tart – igazságos kormányzást hirdet meg, magyarok és kunok közti békét. Izabella is megbocsát, dicséri László bölcsességét, hiszen kunok és magyarok elégedetten távoztak: óvatosan, alkudozva kell a királyi hatalmat gyarapítani. Izabella azonban felrója Lászlónak Éduát, s ez csakhamar újabb szakításhoz vezet közöttük.

A király fél, hogy ígéreteit nem fogja tudni valóra váltani, de Kézai Simon azzal vigasztalja a királyt, hogy az is országépítés, ha megtartja azt, ami még az övé.

III. rész

Csört úr váratlanul meghal. A türelmetlen, ifjú vezérek Lászlótól azt várják, hogy valamelyiküket elfogadja utódjául. A király ezt ellenzi. Éduával, aki közben eltávozott az udvarból, újra egymásra találnak.

Fülöp, pápai legátus ismét Budára érkezik, és zsinatot hív össze a király viselt dolgai miatt. Váratlanul kihirdeti a pápai bullát, amely őt teljhatalommal ruházza fel Magyarországon. A király tiltakozik az eljárás ellen, s őrizetbe véteti Fülöpöt, az udvar nagy megdöbbenésére.

Kézai kárhoztatja a nyílt szakítást, Lászlót emlékezteti Szent István példájára, aki sosem szállt szembe a római egyházzal. A király kifakad: egyszer már színt kell vallania, s ha magyar királyként akar dönteni, nem a pápai követ fenyegetéseire óhajt figyelni. Amikor magára marad, látomásában ezúttal Szent István jelenik meg.

A látomást lárma szakítja félbe: Máté nádor érkezik katonákkal, s őrizetbe veszik a királyt, hogy a főurak tárgyalásba kezdhessenek a papsággal Fülöp szabadon bocsátásáról.

Csák Máté nádor a trónteremben Erzsébettel, az anyakirálynéval tárgyal. Máté azt ajánlja neki, vegye vissza a koronát László fiától, de Erzsébet erre nem hajlandó.

Izabella sem hajlandó tanúsítani, hogy férje jó keresztény, és kun szeretője csak mendemonda. László és Fülöp találkozója nem úgy sikerül, ahogyan a nádor eltervezi, Fülöp kimondja László király fejére a nagy átkot.

László kiátkozott lesz, bárki büntetlenül megölheti. Kézai igyekszik lelket önteni királyába, de érzi, hogy rövidesen véget ér krónikája.

László a kunokhoz menekül, akik Kőrösszeg vára alatt táboroznak, várva a királyi parancsra, hogy végre megindulhassanak a magyarok ellen. László hajlana arra, hogy elindítsa a hadat, de Kézai Simon lebeszéli erről a végzetes tervről. A király a béke mellett dönt, s ezzel aláírja saját halálos ítéletét. A csalódott kunok felkoncolják.

A történet visszatér az induló képhez: a halott Édua lelke követi szerelmesét.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A mű keletkezése

A mű ötlete Szörényi Levente fejéből pattant ki, akinek megtetszett Szentmihályi Szabó Péter munkája, az Édua és Kun László. Az Attila – Isten kardja című rockopera bemutatója előtt érdeklődött a téma megvalósítása felé. Ezt követően Sárdi Mihály dramaturggal közösen készítette el a forgatókönyvet. 1996 decemberében kereste fel Szentmihályi Szabó Pétert, hogy 1997 január közepére kell megírnia a regény alapján a drámát.[2] Ez után kezdett el a szerzőpáros a zenén dolgozni.

Közreműködők

Szereplők

Az 1997-es ősbemutató szereposztása

Ez a szereplőgárda lépett fel a Szegedi Szabadtéri Játékok Színpadán 1997. augusztus 21-én:[3]

A Nemzeti Színházban fellépő szereposztás

A szereposztás pár szerepet kivéve megegyezik az eredetivel.[5]

Változás a Szegedi Szabadtéri Játékok szerepeiben:

Alkotók

Közreműködik a Szigligeti Színház táncegyüttese

A mű kritikai visszhangja

"Széttöredezett, prózai, zenés-énekes, táncos illusztrációk egy történelmi meséhez – ezt a benyomást kelti A kiátkozott című darab."[6]

(Sulyok Erzsébet, Délmagyarország, 1997. augusztus 25-ei száma)

"Kétségtelen, hogy világszemlélet, történelmi tájékozottság, zenei ízlés és lelki alkat kérdése is, hogy képese ráhangolódni a néző az olykor didaktikusnak ható produkcióra. Szerencsére a sokféleképp értelmezhető darab mai üzenetét mindenki saját gusztusa, világnézete szerint dekódolhatja . A kiátkozott egyfajta nép művelő színházi produkcióként valamit biztosan elért: reflektorfénybe állított egy, a közvélemény számár a szinte ismeretlen Árpád-házi királyt, s vele a feudális anarchia korszakát. Az előadás megtekintése és az ismeretterjesztő kiadványnak is beillő műsorfüzet átolvasása után a történelmi példázatból mindenki szabadon levonhatja magának a mára vonatkozó tanulságokat..."[7] (Hollósi Zsolt, Délmagyarország, 1998. augusztus 25-ei száma)

"A kiátkozott című zenés történelmi játékban egész egyszerűen semmi se történik, időnként betévednek szereplők, és ének vagy próza útján közlik, hogy éppen melyik történelmi sorsforduló idejét éljük; vagy érzelmi, egy ízben kifejezetten egészségi állapotukról számolnak be. Igaz, még eközben sem feledkeznek meg a magyarság iránti aggodalmukról. Történni azonban, a szó színpadi értelmében, nem történik semmi."[8] (Rút Ernő,Magyar Narancs, 1997. augusztus 28.)

Érdekességek

1997-ben a Magyar Televízió egy 42 perces dokumentumfilmet készített Dörflinger László rendezésében, IV. (Kun) László nyomában címmel. A film célja az uralkodó bemutatása volt a történelmi dokumentumok alapján összehasonlítva az előadásban kölcsönzött részletekkel. Szörényi és Bródy mellett felbukkan még Hatházi Gábor régész és Zsoldos Attila történész.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Zikkurat kiadó - Diszkográfia - A kiátkozott. www.zikkurat.hu. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  2. ↑ Hollósi Zsolt (1997. október). „A kiátkozott (Beszélgetés a Dóm téri ősbemutató szerzőivel)” (magyar nyelven) (PDF). Tiszatáj (Magyarország), Szeged 51. évf. (10. sz.), 90–96. o, Kiadó: Helyi Írószövetség. 
  3. ↑ OSZMI - Iglódi István, 1944-2009, színész, rendező, Román Sándor, 1965, táncos, koreográfus: A kiátkozott, [Zenés történelmi játék] (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  4. ↑ https://www.blogger.com/profile/03746998813332629155
  5. ↑ Szörényi Levente - Bródy János - Szentmihályi Szabó Péter: A kiátkozott (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  6. ↑ Sulyok Erzsébet. „Képek zenével, a középkorról. Kiátkozott a szabadtérin.” (PDF), Délmagyarország, 1997. augusztus 25., 5. oldal (Hozzáférés: 2023. március 20.) (magyar nyelvű) 
  7. ↑ Hollósi Zsolt. „Népművelő színház a Dóm téren: Kun László feltámadása” (PDF), Délmagyarország, 1998. augusztus 24., 5. oldal (Hozzáférés: 2023. március 20.) (magyar nyelvű) 
  8. ↑ Rút Ernő. „Ne baszogassuk mán a kunokat! (Szörényi-Bródy-Szentmihályi Szabó: A kiátkozott)”, Magyar Narancs, 1997. augusztus 28. (Hozzáférés: 2023. március 20.) (magyar nyelvű) 
  9. ↑ IV. (Kun) László nyomában dokumentumfilm leírása. (Hozzáférés: 2023. március 20.)

Források

A kiátkozott rockopera dalszövegei

szinhaziadattar.hu Az 1997-es szegedi előadás

Magyar Nemzeti Digitális Archívum Az 1997-es előadás a Nemzeti Színházban

A rockopera cselekménye a Zikkurat Színpadi Ügynökség honlapján

Hollósi Zsolt: A kiátkozott (Beszélgetés a Dóm téri ősbemutató szerzőivel). In: Tiszatáj 51. évf. (1997) 10. sz. Szeged, Helyi Írószövetség, 90–96. o. Az interjú elérése

Délmagyarország, 1997. augusztus 25. (87. évfolyam, 197. szám

Délmagyarország, 1998. augusztus 24. (88. évfolyam, 197. szám)

A Magyar Narancs írása az ősbemutatóval kapcsolatban

A IV. (Kun) László nyomában leírása a PORT.hu adatbázisban

Kapcsolódó szócikkek

Szörényi Levente

Bródy János

István, a király

Attila – Isten kardja

Veled, Uram!