2025-ös németországi szövetségi választás

A mai világban a 2025-ös németországi szövetségi választás központi helyet foglal el a társadalomban. Akár személyes, akár szakmai vagy kulturális szinten, a 2025-ös németországi szövetségi választás jelentős hatással van életünkre. A történelem során a 2025-ös németországi szövetségi választás tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, ami bizonyítja relevanciáját különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 2025-ös németországi szövetségi választás szerepét és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A politikára gyakorolt ​​hatásától a technológiai szerepvállalásig a 2025-ös németországi szövetségi választás döntő szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a 2025-ös németországi szövetségi választás hogyan fejlődött az idők során, és hogyan marad továbbra is érdeklődésre számot tartó téma.

Szövetségi választás Németországban

2025. február 23.

Összesen 630 mandátum a Bundestagban

316 szükséges a többséghez

←2021 2029→
Párt vezetője Friedrich Merz Alice Weidel Olaf Scholz
Párt CDU/CSU AfD SPD
Választás előtt 196 76 207
Választás után 208 152 120
Változás Növekedés 12 Növekedés 76 Csökkenés 87
Szavazatok 14 158 432 10 327 148 8 148 284
% 28,5 20,8 16,4
Változás Növekedés 4,4 Növekedés 10,3 Csökkenés 9,3
Párt vezetője Robert Habeck Jan van Aken
Heidi Reichinnek 		Sahra Wagenknecht
Párt Zöldek Die Linke BSW
Választás előtt 117 28 10
Választás után 85 64 0
Változás Csökkenés 32 Növekedés 36 Csökkenés 10
Szavazatok 5 761 476 4 355 382 2,468,670
% 11,6 8,8 5,0
Változás Csökkenés 3,1 Növekedés 3,9 Új párt
Párt vezetője Christian Lindner
Párt FDP
Választás előtt 90
Választás után 0
Változás Csökkenés 90
Szavazatok 2 148 878
% 4,3
Változás Csökkenés 7,1
Térképen:

Kormány a választás előtt:

Scholz-kormány
SPD–Zöldek(–FDP)

Kormány a választás után:

A 2025-ös németországi szövetségi választást 2025. február 23-án tartották. Ez volt a negyedik előrehozott választás Németországban a második világháború óta,[1] a választás korábban tervezett időpontja 2025. szeptember 28. lett volna, azonban az Olaf Scholz által vezetett kormánykoalíció felbomlott 2024 decemberében.

A választáson a legtöbb szavazatot a Friedrich Merz által vezetett CDU/CSU politikai szövetség nyerte, azonban 1949-es fennállása óta így is ez a második legrosszabb eredménye. Az Alternatíva Németországért (AfD) eddigi legjobb eredményét produkálta, a mandátumainak számát az előző választási eredményekhez képest csaknem megduplázta. Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) szavazataránya 1933 óta először esett 20% alá, továbbá ez volt az első választás a második világháború vége óta Németországban, ahol a második helyet nem a CDU/CSU vagy az SPD szerezte meg. A Zöldek népszerűsége az előző választáshoz képest csökkent, a Baloldali Párt (die Linke) szavazataránya jelentősen nőtt. A választás előtt regnáló kormánykoalícióban levő Német Szabaddemokrata Párt és a Die Linke pártból kiszakadt Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) nem érték el a mandátumszerzéshez szükséges 5%-os parlamenti küszöböt.

A választáson a szavazásra jogosultak 82,5%-a adta le voksát, ennél magasabb arányban legutóbb Németország újraegyesítésekor szavaztak.[2]

Háttér

A német alkotmány előírja, hogy a szövetségi választásoknak vasárnapra vagy ünnepnapra kell esniük, a Bundestag első ülését követően legkorábban 46, legkésőbb pedig 48 hónappal, kivéve, ha a Bundestagot korábban feloszlatják. A huszadik Bundestag első ülését 2021. október 26-án tartották,[3] így a választásnak eredetileg 2025. augusztus 31. és október 26. közé kellett volna esnie. 2024 augusztusában a szövetségi kormány 2025. szeptember 28-át javasolta a választás időpontjaként, amelyet Frank-Walter Steinmeier elnök jóváhagyott.[4]

Ha az elnök feloszlatja a Bundestagot, utána legkésőbb 60 nappal kell megtartani az előrehozott választást.[5][6]

A német kormányválság során Christian Lindnert, az FDP vezetőjét Olaf Scholz 2024. november 6-án menesztette, amely a közlekedésilámpa-koalíció felbomlását, így a kormány többség nélkül maradását jelentette. Ugyanezen a napon Scholz kancellár bejelentette, hogy bizalmi szavazást kezdeményez egy előrehozott változás megtartásának érdekében.[7][8][9] A bizalmi szavazást Scholz 2025 januárjára tervezte, azonban az ellenzék nyomására az indítványt 2024. december 11-én nyújtotta be, amelyről december 16-án szavaztak.[10] Az indítványra az SPD jelen levő képviselői és három AfD-képviselő igennel szavazott, a Zöldek pedig tartózkodtak, a bizalmi indítvány így a Bundestagban nem szerzett többséget.[6][11]

A bizalmi szavazást követően Scholz a Bundestag feloszlatását javasolta Steinmeier elnöknek. Az elnök ezt követően egyeztetett a pártvezetőkkel, ugyanis alkotmányos joga meghatározni, hogy az aktuális parlamentben lehetséges-e egy törvényalkotó többség. December 20-án Steinmeier irodája egy hivatalos közleményt adott ki, amely megerősítette, hogy a tárgyalások lezárultak, nincs lehetséges többség.[12][13] A Bundestagot az elnök hivatalosan december 27-én osztotta fel, a választást pedig február 23-ra tűzte ki.[14]

Választási rendszer

A 2023-as választási reformot követően a Bundestag 630 tagját választják meg négy évre, a német választókerületekből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben relatív többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer. A szavazatokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztják el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë-módszer segítségével osztják szét. A választási reform megszüntette a többletmandátumokat (németül Überhangmandat), így egy párt legfeljebb annyi mandátumot kap, amennyit országos listás szavazataránya alapján érdemel. Emellett az intézkedés alapján megszűnt volna az a szabály, amely szerint egy párt akkor is bejuthatott a Bundestagba, ha kevesebb, mint 5%-ot ért el országos listán, azonban legalább három egyéni választókerületben győzött. Az új választási törvény ezen részét a CSU, a Die Linke és a bajorországi önkormányzat a német Alkotmánybíróságban megtámadta, ugyanis szerintük alkotmányellenes.[15][16] 2024. július 30-án az Alkotmánybíróság visszavonta ezt a módosítást, tehát ha egy párt legalább három egyéni választókerületben nyer, akkor a szövetségi listás szavazatainak arányában fog mandátumokat szerezni a Bundestagban, a parlamenti küszöbtől függetlenül.[17]

Kampány

A választáson induló pártok választási programot hirdettek.[18] A CDU szigorúbb migrációs politikát, a nemzetvédelmi kiadások növelését, Ukrajna határozottabb támogatását és adócsökkentéseket helyezett előtérbe.[19] Az SPD vagyonadó bevezetésével, a minimálbér növelésével és a vállalatok számára nyújtott adókedvezményekkel kampányolt. A Zöldek ellenezték a bevándorlók kitoloncolását, továbbá az előző választáshoz képest mérsékeltebb klímareformokat fogalmaztak meg. Az AfD tervei közé tartozik az Európai Unióból való kilépés, új szénerőművek megépítése, az Oroszországból érkező gázimport újraindítása, szigorúbb bevándorlási politika és a büntethetőségi korhatár csökkentése. Az FDP a nyugdíjrendszer átalakítását és a cégek adóterheinek csökkentését ígéri. A Die Linke az SPD-hez képest szigorúbb vagyonadóval és a tömegközlekedési rendszer feljavításával kampányolt.[20]

A „D-nap” jelentés

2024. november 15-én a Die Zeit és Süddeutsche Zeitung újságok arról számoltak be, hogy a közlekedésilámpa-koalíció november 6-ai összeomlása egy szándékos stratégia eredménye volt, és az FDP már több hete tervezte a koalícióból való kilépését.[21][22] A beszámolók szerint létezik egy 18 oldalas dokumentum, mely megkérdőjelezhető katonai nyelvezettel íródott: Lindner menesztetését torpedónak, a választási kampányt nyílt csatának, a jelentés nyilvánosságra hozatalának napját pedig D-napnak nevezve. A katonai nyelvezet használata miatt éles kritikák érték a pártot.[23][24]

A dokumentum létezése ellentmondásban áll Lindner korábbi állításával, miszerint a kormány bukása Scholz részéről egy „előre kiszámított szakadás” volt.[23] Az FDP főtitkára, Bijan Djir-Sarai tagadta a „D-nap” kifejezés használatát, és szerinte a párt vezetése nem tudott a jelentésről. Lindner nem tagadta a dokumentum létezését, újságírói kérdésekre a „Kampányban vagyunk. Mi ebben a hír?” mondatokkal válaszolt.[25] A párt szerint a jelentés október 24-én készült a párt kormányból való kilépéséről szóló kommunikációjának technikai körülményeiről, melyet törvényhozóknak és kormánytagoknak nem mutattak be.[26] Ezt követően Djir-Sarai és a párt szövetségi ügyvezető igazgatója, Carsten Reymann lemondott.[27] Később Lindner azt nyilatkozta, hogy nem tudott a dokumentum létezéséről, amely csak belső pártkörökben mozoghatott.[28]

Lehetséges koalíciók

A Scholz-kormányt alkotó közlekedésilámpa-koalíció megújulása egyik résztvevő párt számára sem valószínű, továbbá Lindner, az FDP elnöke kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy pártja egy ilyen koalícióhoz csatlakozzon, miután novemberben menesztették a kormányból.[29][30]

A közvélemény-kutatások alapján egy CDU/CSU által vezetett kormány a legvalószínűbb a választás után.[31] A CDU/CSU kancellárjelöltje, Merz kimutatta hajlandóságát, hogy koalíciót kössön az SPD-vel, az FDP-vel és a Zöldekkel. A CSU elnöke, Markus Söder nyíltan visszautasította a Zöldekkel való kormányzás lehetőségét, és mindkét párt képviselői közül nyilatkozták, hogy a jelen időben nehéz lenne egy CDU/CSU-Zöldek koalíciót fenntartani.[32] A mérések szerint a választás legvalószínűbb kimenetele a második világháború utáni Németország ötödik nagykoalíciója, amely a CDU és SPD közös kormányzását jelentené.[33][34] A nagykoalíciót a szavazói többség is előnyben részesíti,[35][36] azonban Söder kikötötte, hogy csak akkor támogatja az uniópártok és az SPD koalícióját, ha Scholz nem kap helyet a következő kormányban.[37]

A kérdés, hogy két párt koalíciója kormányképes többséget lesz-e képes teremteni, elsősorban azon múlik, hogy hány párt lesz képes elérni a bejutási küszöböt. Amíg a CDU/CSU, az SPD, a Zöldek és az AfD egyértelműen 5% felett voltak a választás előtt a közvélemény-kutatások alapján, az FDP, a Die Linke, a BSW és a Szabad Szavazók bejutási esélyei bizonytalanok voltak. Ennek következtében a Bundestagba bejutó pártok száma bizonytalan volt, így nehéz volt előre kikövetkeztetni a mandátumok eloszlását.[38]

Politikai elkülönülés az AfD-től

A CDU, az SPD, a Zöldek és az FDP mind kizárta az AfD-vel és a BSW-vel való kormányzást szövetségi szinten. Az AfD-től a többi nagyobb induló párt is elkülönült, a CDU és az FDP pedig a Baloldali Párttal (Die Linke) zárta ki a kormányzás lehetőségét.[39]

A 2025. január 22-ei Aschaffenburgban történt késes támadás következtében, ahol egy elutasított afgán menedékkérő halálosan megsebesített két embert,[40] Merz bejelentette, hogy a CDU/CSU két nem kötelező érvényű határozati javaslatot terjeszt a Bundestag elé a migrációs politika és a belbiztonság témájában, az SPD és a Zöldek képviselőinek támogatására számítva.[41] Annak ellenére, hogy mindkét előbb említett párt vezetőségi tagjai elutasították ezeket a kezdeményezéseket, Merz „ötpontos tervét” a migrációról január 29-én elfogadták az uniópártok, az FDP és az AfD szavazataival, ami szövetségi szinten az első ilyen együttműködés volt Németország történelmében.[42] Az SPD, a Zöldek és a Die Linke képviselői, továbbá a volt CDU-s kancellár, Angela Merkel is élesen bírálta Merzet, ugyanis ez szerintük az AfD-vel történő direkt együttműködés volt. A szavazás hatására Németország-szerte több százezer tüntető vonult utcára, hogy tiltakozzon Merz döntései ellen.[43][44][45] Január 31-én a CDU/CSU hasonló, bevándorlók befogadását korlátozó törvényjavaslatát elutasították a Bundestagban, annak ellenére, hogy az AfD támogatta azt.[46]

Miközben a cordon sanitaire-ről szóló vita uralta a politikai diskurzust az ezt követő hetekben, a Politbarometer adatai szerint a közvélemény nagyjából egyenlő arányban oszlott meg Merz intézkedéseinek támogatása és bírálata között, ami így nem eredményezett jelentős változásokat a közvélemény-kutatásokban.[47]

Külföldi hatások

Az amerikai üzletember, Elon Musk nyíltan támogatta az AfD-t számos felületen.[48][49] Ezt a lépést Steinmeier elnök közvetetten, míg a többi nagyobb párt és számos német médium közvetlenül bírálta és elfogadhatatlan külső hatásnak nevezte.[50][51][52][53] Az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance találkozott az AfD vezetőségével és kritizálta a többi nagyobb német pártot, amiért nem hajlandóak az AfD-vel együttműködni.[54] Vance megjegyzéseit Scholz és Merz egyaránt bírálta.[55][56]

A német biztonsági hatóságok szerint külföldi beavatkozás is várható a szövetségi választási kampányba. A középpontban az Oroszországból irányított dezinformációs kampányok állnak, amelyekhez állítólag Musk is kötődik.[57][58] Az Európai Egyetemi Intézethez tartozó megfigyelőközpont a német Correctiv oknyomozására hivatkozott, amely feltárta, hogy több, mint 100 weboldalt hoztak létre mesterséges intelligencia segítségével, hogy félrevezető információkat terjesszenek a választáson induló jelöltekről.[59][60]

Magyar vonatkozások

Orbán Viktor a választás előtti kampányban nem a konzervatív, jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU-t, hanem a szélsőjobb Alternatíva Németországért pártot támogatta.[61]

Közvélemény-kutatások

Eredmények

A választáson 29 párt indult el, ezek mindegyikének sikerült legalább egy tartományban egy érvényes listát benyújtania.[62]

A választás napján 60 490 603 volt a szavazásra jogosultak száma, ennek 82,54%-a szavazott. Az érvényes szavazatok száma 49 642 087, az érvénytelen vagy üres szavazatok száma 285 228.[63] Délután kettőig a szavazásra jogosultak 52%-a szavazott, mely egy jelentős ugrás az előző, 2021-es választáshoz képest. A két adat azonban nem összehasonlítható, ugyanis 2021-ben a Covid19-pandémia miatt lényegesen többen adták le a szavazatukat levélben.[64]

Részvételi arány Idő
14:00 18:00
2021 2025 ± 2021 2025 ±
Összesen 36,5% 52,0% Növekedés 15,5 76,4% 82,5% Növekedés 6,2
Forrás[65]

Az előző választásokhoz hasonlóan 2025-ben is jelentős szórás vehető észre tartományi szinten a részvételi arányokban. Olyan nyugati tartományokban, mint Bajorország vagy Baden-Württemberg magasabb volt a választói lelkesedés, mint a keletnémet Szász-Anhalt vagy Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományokban. 2025-ben a korábbi választásokhoz képest növekedett a részvételi arány Kelet-Németországban, főleg olyan tartományokban, ahol az AfD népszerűsége növekedett.[66][67] A legjelentősebb növekedés Türingiában volt, ahol délig a szavazásra jogosultak 44,5%-a adta le a szavazatát, mely majdnem kétszerese a 2021-ben mért részvételi aránynak.[68]

Eredmények a különböző alegységekben
A legjobb listás eredményt elérő pártok tartományok szerint. A legjobb listás eredményt elérő pártok választókerületek szerint.

Szövetségi szinten

Pártlistás szavazatok alapján öt párt (a CDU/CSU-t egynek számolva) érte el a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5%-ot, és további három párt ért el legalább egy százalékos eredményt. Az alábbi táblázatban ezen pártok eredményei szerepelnek részletesebben. A Németországban élő dán és fríz kisebbséget képviselő Dél-Schleswig Szavazói Szövetség 76 126 szavazattal (a szavazatok 0,15%-a) további egy mandátumot szerzett.[63]

Mandátumok eloszlása a választás után a Bundestagban
Párt Rövidítés Listás szavazatok Szavazatarány
Kereszténydemokrata Unió
Christlich Demokratische Union Deutschlands 		CDU 11 194 700 22,55%
Alternatíva Németországért
Alternative für Deutschland 		AfD 10 327 148 20,80%
Németország Szociáldemokrata Pártja
Sozialdemokratische Partei Deutschlands 		SPD 8 148 284 16,41%
Szövetség ’90/Zöldek
Bündnis 90/Die Grünen 		Grüne 5 761 476 11,61%
Baloldali Párt
Die Linke 		Linke 4 355 382 8,77%
Bajor Keresztényszociális Unió
Christlich-Soziale Union in Bayern 		CSU 2 963 732 5,97%
Sahra Wagenknecht Szövetség
Bündnis Sahra Wagenknecht 		BSW 2 468 670 4,97%
Német Szabaddemokrata Párt
Freie Demokratische Partei 		FDP 2 148 878 4,33%
Szabad Szavazók
Freie Wähler 		FW 769 170 1,55%
Egyéb pártok - 1 504 647 3,03%

Tartományi szinten

Listás szavazatok tartományi szinten

Pártok listás szavazatarányai tartományok szerint (%)
Tartomány CDU/CSU AfD SPD Zöldek Linke BSW FDP Egyéb
Alsó-Szászország 28,1 17,8 23,0 11,5 8,1 3,8 4,1 3,6
Baden-Württemberg 31,6 19,8 14,2 13,6 6,8 4,1 5,6 4,3
Bajorország 37,2 19,0 11,6 12,0 5,7 3,1 4,2 7,2
Berlin 18,3 15,2 15,1 16,8 19,9 6,6 3,8 4,2
Brandenburg 18,1 32,5 14,8 6,6 10,7 10,7 3,2 3,4
Bréma 20,5 15,1 23,1 15,6 14,8 4,3 3,5 3,0
Észak-Rajna-Vesztfália 30,1 16,8 20,0 12,4 8,3 4,1 4,4 3,8
Hamburg 20,7 10,9 22,7 19,3 14,4 4,0 4,5 3,4
Hessen 28,9 17,8 18,4 12,6 8,7 4,4 5,0 4,2
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 17,8 35,0 12,4 5,4 12,0 10,6 3,2 3,6
Rajna-vidék-Pfalz 30,6 20,1 18,6 10,4 6,5 4,2 4,6 4,9
Saar-vidék 26,9 21,6 21,9 7,2 7,3 6,2 4,3 4,7
Schleswig-Holstein 27,6 16,3 18,8 14,9 7,8 3,4 4,7 6,5
Szász-Anhalt 19,2 37,1 11,0 4,4 10,8 11,2 3,1 3,3
Szászország 19,7 37,3 8,5 6,5 11,3 9,0 3,2 4,4
Türingia 18,6 38,6 8,8 4,2 15,2 9,4 2,8 2,5
Pártok listás szavazataránya választókerületek szerint
CSU–CDU AfD SPD
Zöldek Die Linke BSW
FDP FW

Listás mandátumok tartományok szerint

Tartomány Összes mandátum Elnyert mandátumok
SPD CDU Zöldek AfD Linke SSW
Alsó-Szászország 35 2 6 8 13 6 –
Baden-Württemberg 47 13 0 9 19 6 –
Bajorország 57 14 – 14 22 7 –
Berlin 12 3 2 2 3 2 –
Brandenburg 12 3 4 2 0 3 –
Bréma 4 0 1 1 1 1 –
Észak-Rajna-Vesztfália 72 14 3 16 26 13 –
Hamburg 7 0 2 1 2 2 –
Hessen 28 8 0 7 9 4 –
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 8 2 3 1 0 2 –
Rajna-vidék-Pfalz 19 6 0 4 7 2 –
Saar-vidék 4 0 0 1 2 1 –
Schleswig-Holstein 15 4 0 3 5 2 1
Szász-Anhalt 9 2 4 1 0 2 –
Szászország 15 3 7 2 0 3 –
Türingia 10 2 4 1 1 2 –
Összesen 354 76 36 73 110 58 1

Egyéni körzetes mandátumok tartományok szerint

Tartomány Összes mandátum Elnyert mandátumok
SPD CDU CSU Zöldek AfD Linke
Alsó-Szászország 30 15 15 – 0 0 0
Baden-Württemberg 32 0 29 – 3 0 0
Bajorország 44 0 – 44 0 0 0
Berlin 12 1 3 – 3 1 4
Brandenburg 9 1 0 – 0 8 0
Bréma 1 1 0 – 0 0 0
Észak-Rajna-Vesztfália 64 17 44 – 3 0 0
Hamburg 6 3 1 – 2 0 0
Hessen 17 2 15 – 0 0 0
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 5 0 0 – 0 5 0
Rajna-vidék-Pfalz 12 1 11 – 0 0 0
Saar-vidék 4 2 2 – 0 0 0
Schleswig-Holstein 10 1 8 – 1 0 0
Szász-Anhalt 7 0 0 – 0 7 0
Szászország 15 0 0 – 0 14 1
Türingia 8 0 0 – 0 7 1
Összesen 276 44 128 44 12 42 6

Társadalmi csoportok szerint

Szavazatok eloszlása társadalmi csoportok szerint
Társadalmi csoport CDU/CSU AfD SPD Grüne Linke BSW FDP Egyéb párt
Összes szavazó 29% 21% 16% 12% 9% 5% 4% 4%
Nemek szerint
Férfiak 30% 24% 15% 11% 7% 4% 5% 4%
Nők 27% 18% 18% 13% 11% 6% 4% 3%
Életkor szerint
18–24 13% 21% 12% 10% 25% 6% 5% 8%
25–34 17% 24% 12% 14% 16% 6% 5% 6%
35–44 24% 26% 13% 14% 8% 6% 4% 5%
45–59 33% 22% 15% 12% 5% 5% 4% 4%
60–69 33% 19% 21% 11% 5% 5% 4% 2%
70 éves vagy idősebb 43% 10% 25% 7% 5% 4% 5% 1%
Legmagasabb végzettség szerint
Alapfokú végzettség 32% 29% 20% 4% 5% 4% 3% 3%
Középfokú végzettség 28% 28% 15% 6% 7% 6% 3% 7%
Felsőfokú végzettség 27% 13% 16% 18% 11% 5% 5% 5%
Munkavégzés típusa szerint
Fizikai munkások 22% 38% 12% 5% 8% 5% 4% 6%
Szellemi munkások 26% 21% 15% 13% 9% 6% 4% 6%
Önálló vállalkozók 35% 21% 10% 14% 7% 2% 9% 2%
Nyugdíjasok 39% 13% 24% 9% 5% 4% 4% 2%
Egyéni gazdasági helyzet alapján
Jó 31% 17% 17% 13% 8% 5% 5% 4%
Rossz 17% 39% 12% 6% 11% 7% 3% 5%
Forrás: Infratest dimap[69]

Következmények és kormányalakítás

A választási rendszer átalakítás következtében 23 képviselőjelölt nem jutott mandátumhoz, akik egyéni választókerületben nyertek.[70]

A választás legnagyobb győzteseinek a CDU/CSU, az AfD és a Die Linke tekinthető.[71] Az SPD történelmének legrosszabb eredményét érte el,[72] melynek következtében a választáskor hivatalban levő kancellár, Olaf Scholz bejelentette, hogy nem fog pozíciót vállalni a választás után létrejövő kormányban.[73] A Zöldek támogatottsága is csökkent a korábbi választáshoz képest, a listavezető Robert Habeck a választást követő napon bejelentette lemondását a listavezetői pozícióról.[74] A korábban kormányzó FDP nem szerezte a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat, melynek következtében a pártvezető Christian Lindner bejelentette lemondását és visszavonulását a politikai térből.[75] A Die Linkéből kivált Sahra Wagenknecht pártja mindösszesen 13 435 szavazattal maradt el a mandátumszerzéstől, ezért a pártelnök bejelentette, hogy jogi úton támadja meg a választási eredményt, ugyanis szerinte számos tengeren túli szavazó nem tudott levélben szavazni a szűk határidők miatt.[76]

Nemzetközi reakciók

  • Egyesült Államok: Donald Trump elnök a Truth Social felületen gratulált a választás győztesének, Friedrich Merz megnevezése nélkül. Állítása szerint Németország jobbra tolódása párhuzamba hozható az Egyesült Államokban történő politikai trendekkel, melyeket a bevándorlás vagy az energiapolitika kérdései vezérelnek.[77]
  • Egyesült Királyság: Keir Starmer miniszterelnök gratulált Merznek és a CDU/CSU-nak és kifejezte hajlandóságát az új német kormánnyal való további együttműködésre.[78]
  • Franciaország: Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy gratulált Merznek és a CDU/CSU-nak és dicsérte Scholz kancellárt.[78]
  • Oroszország: A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hangsúlyozta a kölcsönös érdekű területeken való pragmatikusabb megközelítés iránti vágyat, továbbá elismerte, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövője a német kormány cselekedetein múlik.[79]
  • Ukrajna: Volodimir Zelenszkij elnök gratulált a CDU/CSU-nak, és elmondta, hogy várakozással tekint a „közös munka folytatása” elé, hogy „közelebb hozzák a valódi békét Ukrajnának és erősítsék Európát”.[78]
  • Ausztria: az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Herbert Kickl azt nyilatkozta, hogy „ma az 1989-es szabadság gyengéd, megnyugtató szele fúj keresztül Berlinen és az egész Szövetségi Köztársaságon”.[78]
  • Magyarország: Orbán Viktor miniszterelnök Alice Weidelnek gratulált.[80]

Kormányalakítás

Annak ellenére, hogy a CDU/CSU nyerte meg a választást, abszolút többséget nem szerzett, így koalíciós tárgyalások megindítására volt szükség. Kétpárti koalíciók közül egyedül a CDU/CSU–AfD vagy a CDU/CSU–SPD jelentene abszolút többséget.[81] Friedrich Merz a választás előtt és a választást követően is kizárta az AfD-vel való együttműködést, így az egyetlen lehetséges kétpárti együttműködés a Nagykoalíció maradt, mely már négyszer adott kormányt Németországnak. A 2022-ben kezdődött német gazdasági recesszió, az orosz–ukrán háború és Donald Trump politikai bizonytalanságot eredményező nemzetközi intézkedései arra motiválták Merzet, hogy a lehető leggyorsabban elkezdje a koalíciós tárgyalásokat az SPD-vel. Az egyeztetések öt nappal a választást követően, 2025. február 28-án kezdődtek. Merz azt a célt tűzte ki, hogy húsvétig megalakuljon az új német kormány.[82][83]

Jegyzetek

  1. ↑ Hasan, Aryabin. „Ten National Elections to Watch in 2025: Key Contests That Could Reshape Regions”, 2025. január 15.. (Hozzáférés: 2025. február 22.) 
  2. ↑ „Voter turnout jumps to 83% after pivotal German election”, 2025. február 23. (Hozzáférés: 2025. február 24.) 
  3. ↑ Nach der Bundestagswahl: Wie geht es jetzt weiter? (német nyelven). RND , 2021. szeptember 26. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  4. ↑ Germany's president approves the date for next year's national election (angol nyelven). Associated Press , 2024. augusztus 23. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  5. ↑ Wahl zum 19. Deutschen Bundestag am 24. September 2017. Der Bundeswahlleiter. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  6. ↑ a b Martin Fehndrich: Bundeskanzlerwahl. Wahlrecht.de, 2017. február 26. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  7. ↑ Germany's governing coalition collapses. Deutsche Welle . . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  8. ↑ von der Burchard, Hans; Nöstlinger, Nette; Buchsteiner, Rasmus: German government coalition collapses as Scholz sacks Finance Minister Lindner (brit angol nyelven). Politico , 2024. november 6. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  9. ↑ Kanzler Scholz will im Januar Vertrauensfrage stellen (német nyelven). tagesschau.de , 2024. november 7. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  10. ↑ Vertrauensfrage und vorzeitige Neuwahlen (német nyelven). Deutscher Bundestag , 2024. november 22. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  11. ↑ Antrag gemäß Artikel 68 des Grundgesetzes (Vertrauensfrage) (német nyelven). Deutscher Bundestag , 2024. december 16. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  12. ↑ „Auflösung des Bundestages: Steinmeier entscheidet am 27. Dezember”, tagesschau.de, 2024. december 20.. (német nyelvű) 
  13. ↑ Entscheidung über die Auflösung des Deutschen Bundestages gemäß Art. 68 des Grundgesetzes (német nyelven). Bundespräsidialamt , 2024. december 20. .
  14. ↑ „Steinmeier verkündet Auflösung des Bundestages und Termin für Neuwahl”, tagesschau.de, 2024. december 27.. (német nyelvű) 
  15. ↑ „Wahlrechtsreform: CSU und Freistaat Bayern klagen beim Bundesverfassungsgericht”, Der Spiegel, 2023. június 14.. (Hozzáférés: 2025. február 24.) (német nyelvű) 
  16. ↑ Lehmann, Anna. „Verkleinerung des Bundestages: Linke klagt gegen Wahlrechtsreform”, Die Tageszeitung, 2023. június 16.. (Hozzáférés: 2025. február 24.) (német nyelvű) 
  17. ↑ Urteil vom 30. Juli 2024 (német nyelven). Bundesvefassungsgericht , 2024. július 30. .
  18. ↑ Herbst, Ann-Kristin; Grasnick, Belinda; Kumpfmüller, Konstantin: Welche Partei passt zu Ihnen? Ein Vergleich der Wahlprogramme (német nyelven). tagesschau.de , 2025. február 6. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  19. ↑ CDU plans to move Germany to the right on immigration, manifesto says. Euronews , 2024. december 17. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  20. ↑ German election 2025: What's in the party programs? – DW. dw.com , 2024. december 17. . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  21. ↑ Krach, Wolfgang; Mascolo, Georg; Richter, Nicolas; Roßbach, Henrike. „Operation "D-Day": FDP-Spitze plante wochenlang den Bruch der Ampelkoalition”, Süddeutsche.de, 2024. november 15.. (német nyelvű) 
  22. ↑ Pausch, Robert. „Das liberale Drehbuch für den Regierungssturz”, Die Zeit, 2024. november 15.. (német nyelvű) 
  23. ↑ a b Zimmermann, Jan. „Wie die "D-Day"-Affäre der FDP schadet”, tagesschau.de, 2024. november 29.. (német nyelvű) 
  24. ↑ Nöstlinger, Nette. „Germany's liberals descend into crisis as 'D-Day' paper reveals plot to blow up coalition”, Politico, 2024. november 29..  
  25. ↑ „Berichte über inszenierten Ampelbruch: FDP-Chef Lindner wiegelt Vorwürfe ab”, Der Spiegel, 2024. november 17.. (német nyelvű) 
  26. ↑ Transparenz: Erklärung des Bundesgeschäftsführers der FDP (német nyelven). www.fdp.de , 2024. november 28. .
  27. ↑ „Reaktionen auf FDP-Beben: »Bijan Djir-Sarais Rücktritt ist ein durchschaubares Bauernopfer«”, Der Spiegel, 2024. november 29.. (német nyelvű) 
  28. ↑ Kulessa, David; Tausche, Nadja. „"D-Day"-Plan der FDP: Lindner distanziert sich von Strategiepapier”, Süddeutsche.de, 2024. november 29.. (német nyelvű) 
  29. ↑ Lindner schließt erneute Ampel-Koalition kategorisch aus (német nyelven), 2024. november 10. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  30. ↑ Neuwahl des Bundestages: Welche Koalitionsoptionen bleiben? (német nyelven), 2024. november 12. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  31. ↑ Neue Umfrage zeigt kaum Optionen für Merz: Steht die neue Koalition bereits fest? (német nyelven), 2024. november 16. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  32. ↑ "Wer weiß": Söders Nein zu Schwarz-Grün klingt nun etwas anders (német nyelven), 2024. november 11. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  33. ↑ „Publication 22 January 202516:15 pm Preview German elections: 'Grand coalition' most likely result”, 2025. január 22.. (Hozzáférés: 2025. február 4.) 
  34. ↑ „SPD stellt nach Merz' Wortbruch mögliche Koalition infrage”, 2025. február 3.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (német nyelvű) 
  35. ↑ Jalunina, Jekaterina. „Mit wem soll Merz regieren? Wähler haben in Umfrage klare Meinung – CDU-Chef schließt eine Option aus”, 2025. február 3.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (német nyelvű) 
  36. ↑ Grimm, Robert. „Kanzlerfrage und Koalitionspräferenzen: Merz an der Spitze, GroKo unbeliebt, aber bevorzugtes Regierungsbündnis”, 2025. január 29.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (német nyelvű) 
  37. ↑ CSU-Chef Söder sieht einzig die SPD ohne Scholz als Koalitionspartner (német nyelven). . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  38. ↑ Henley, Jon. „Germany's election: who are the key players and what is at stake?”, The Guardian, 2025. január 23.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (brit angol nyelvű) 
  39. ↑ Marlene Schwäbisch: Bei Neuwahlen: Diese Koalitionen wären möglich (német nyelven), 2024. november 9. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  40. ↑ Behringer, Eva; Breninek, Pirmin; Erdtracht, Till; Kuhles, Julia; Sauer, Carlotta: Tödlicher Messerangriff in Aschaffenburg: Was wir wissen (német nyelven). Bayerischer Rundfunk, 2025. január 26. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  41. ↑ Das sind Merz' Pläne für die Migrationspolitik (német nyelven). tagesschau.de, 2025. január 26. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  42. ↑ Bundestag stimmt für Unionsantrag zur Migration (német nyelven). tagesschau.de, 2025. január 29. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  43. ↑ Hunderte demonstrieren vor CDU-Zentrale – Scharfe Kritik an Merz (német nyelven). Bayerischer Rundfunk, 2025. január 29. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  44. ↑ Merkel bekräftigt Kritik an Merz‘ gemeinsamer Abstimmung mit AfD (német nyelven). deutschlandfunk.de, 2025. február 6. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  45. ↑ Hunderttausende protestieren gegen AfD-Kurs von CDU und CSU (német nyelven). deutschlandfunk.de, 2025. február 3. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  46. ↑ Bundestag lehnt Gesetzentwurf der Union ab (német nyelven). tagesschau.de, 2025. január 31. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  47. ↑ Unions-Antrag mit AfD-Stimmen: Geteiltes Echo (német nyelven). ZDF heute, 2025. január 31. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  48. ↑ Musk schaltet sich in deutschen Wahlkampf ein und unterstützt AfD (német nyelven). tagesschau.de . . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  49. ↑ Musk teilte Beitrag mit Aufruf zu AfD-Wahl auf Plattform X (német nyelven). Der Standard . . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  50. ↑ „Bundespräsident Steinmeier löst Bundestag auf – Neuwahlen am 23. Februar”, Der Spiegel, 2024. december 27.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (német nyelvű) 
  51. ↑ Kormbaki, Marina. „Wer Deutschland regieren will, muss Elon Musk in die Schranken weisen”, Der Spiegel, 2024. december 28.. (Hozzáférés: 2025. február 23.) (német nyelvű) 
  52. ↑ Musk als Ausgeburt an Oberflächlichkeit und Desinteresse (német nyelven). n-tv.de . . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  53. ↑ Haaf, Meredith: Musk empfiehlt die AfD. Der deutsche Kult um den Unternehmer ist grotesk (német nyelven). Süddeutsche.de , 2024. december 29. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  54. ↑ Vance meets German far-right AfD leader amid election interference criticism. Reuters , 2025. február 14. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  55. ↑ Scholz blasts Vance's support for Germany's far-right. The Washington Post , 2025. február 15. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  56. ↑ German opposition leader joins rebuke of Vance criticism. Reuters , 2025. február 15. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  57. ↑ Sam Schechner, Thomas Grove, Warren P. Strobel, Aruna Viswanatha, Gordon Lubold: Exclusive: Elon Musk’s Secret Conversations With Vladimir Putin (amerikai angol nyelven). WSJ . (Hozzáférés: 2025. február 21.)
  58. ↑ Verfassungsschutz warnt vor Einflussnahme auf Bundestagswahl (német nyelven). tagesschau.de . . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  59. ↑ Influence operation exposed: How Russia meddles in Germany's election campaign (amerikai angol nyelven). EDMO. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  60. ↑ Thust, Sarah: Einflussoperation enttarnt: Russland greift in deutschen Wahlkampf ein (német nyelven). correctiv.org , 2025. január 23. . (Hozzáférés: 2025. február 23.)
  61. ↑ Máté, Marton: Gratulál-e végül Friedrich Merz győzelméhez az AfD-hez közeledő Orbán Viktor? (magyar nyelven). index.hu, 2025. február 27. (Hozzáférés: 2025. február 27.)
  62. ↑ 29 Parteien nehmen an der Bundestagswahl 2025 teil (német nyelven). Die Bundeswahlleiterin . . (Hozzáférés: 2025. február 22.)
  63. ↑ a b https://www.bundeswahlleiterin.de/en/bundestagswahlen/2025/ergebnisse/bund-99.html
  64. ↑ German election 2025: Conservative CDU favorite to win as far right eyes historic result — live updates (brit angol nyelven). Politico Europe , 2025. február 22. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  65. ↑ Bundestagswahl 2025: Wahlbeteiligung an der Urne liegt bis 14:00 Uhr bei 52,0 Prozent. Die Bundeswahlleiterin . (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  66. ↑ Chassany, Anne-Sylvaine; Stabe, Martin; Vincent, Jonathan. „Five takeaways from Germany's historic election — in charts”, Financial Times, 2025. február 24. (Hozzáférés: 2025. március 5.) 
  67. ↑ Helen Livingstone; Maya Yang; Jakub Krupa: FDP leader resigns after German election result – as it happened. The Guardian , 2025. február 24.
  68. ↑ Wahlbeteiligung 2025 im Vergleich zu 2021 bisher (német nyelven). bild.de , 2025. február 23. (Hozzáférés: 2025. március 5.)
  69. ↑ Interaktive Grafik zur Bundestagswahl: Alter, Bildung, Geschlecht – wer wählte wen? (német nyelven). MDR.DE . (Hozzáférés: 2025. február 26.)
  70. ↑ Knight, Ben: German election: Winning candidates angry over lost seats. Deutsche Welle , 2025. március 2. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  71. ↑ Grün, Gianna-Carina: German election results explained in graphics Kristin Zeier. Deutsche Welle , 2025. február 27. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  72. ↑ Five key takeaways from the German election. BBC News , 2025. február 24. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  73. ↑ Wolff, Kathrin: Bundestagswahl: Union vorne, AfD mit Rekord, FDP & BSW raus (német nyelven). ZDFheute . ZDF, 2025. február 24. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  74. ↑ "Ich wollte mehr" – Habeck verkündet Rückzug aus Grünen-Spitze (német nyelven). Die Welt , 2025. február 24. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  75. ↑ Liberal Leader Who Sparked German Govt's Downfall Resigns. Barron's , 2025. február 23. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  76. ↑ Sahra Wagenknecht's party threatens legal challenge to German election result. Politico Europe , 2025. február 24. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  77. ↑ Ross, Tim: Trump congratulates Germany's election winners — and himself. Politico Europe , 2025. február 23. . (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  78. ↑ a b c d „International reaction to German election”, Reuters, 2025. február 24.. (Hozzáférés: 2025. március 16.) 
  79. ↑ Antonov, Dmitry; Papachristou, Lucy. „Kremlin says 'Let's see' when asked about future ties with new German chancellor”, Reuters, 2025. február 24..  
  80. ↑ „Orbán beglückwünscht Weidel und nicht Merz”, Der Spiegel, 2025. február 24.. (Hozzáférés: 2025. március 16.) 
  81. ↑ Koalitionsrechner: Welche Koalition könnte Deutschland regieren? (német nyelven). Tagesschau , 2025. február 23. (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  82. ↑ Sondierungen von Union und SPD sollen heute beginnen (német nyelven). tagesschau.de , 2025. február 28. (Hozzáférés: 2025. március 16.)
  83. ↑ Gespräche von Union und SPD starten schneller als erwartet (német nyelven). tagesschau.de , 2025. február 28. (Hozzáférés: 2025. március 16.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2025 German federal election című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.