Ma a 2016-os olaszországi alkotmány-népszavazás olyan téma, amely mindenki ajkán van, és a társadalom számos területén jelen van. Relevanciája az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltva ki a szakértők és a nagyközönség részéről. A 2016-os olaszországi alkotmány-népszavazás mindannyiunkat foglalkoztató probléma, mivel közvetlenül vagy közvetve hatással van életünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 2016-os olaszországi alkotmány-népszavazás-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Olyan témával állunk szemben, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, hogy teljes egészében megértsük, és alternatívákat találjunk a megoldásra a lehető legjobb módon.
Népszavazás a Renzi-Boschi alkotmánymódosításról | |
![]() | |
Kezdeményező | Matteo Renzi (PD), Maria Elena Boschi (PD) |
Dátum | 2016. december 4. |
Helyszín | Olaszország |
Eredmények | |
Választójogosult | 50 773 284 fő |
Szavazatok | 33 244 258 db |
érvényes szavazat | 32 852 113 db |
Igen szavazat | (40,89%), 13.432.187 db |
Nem szavazat | (59,11%), 19.419.528 db |
![]() | |
Igen Nem | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás a Renzi-Boschi alkotmánymódosításról témájú médiaállományokat. |
A 2016-os olaszországi alkotmányos népszavazást 2016. december 4-én tartották Olaszországban. Ez volt az Olasz Köztársaság történelmének harmadik alkotmányos népszavazása.[1][2]
A referendumon a választók az úgynevezett Renzi-Boschi törvényről szavaztak, amit Matteo Renzi miniszterelnök és Maria Elena Boschi intézményes reformokért felelős miniszter terjesztett be közösen 2016. április 12-én. A népszavazás elfogadásával megváltozott volna a kétkamarás parlamenti rendszer az országban: a felsőházként működő olasz szenátus a tartományok küldötteinek gyűléseként működne, csökkenne a képviselők száma. Megszüntetnék a CNEL-t (Olasz Munkaügyi és Gazdasági Tanács), korlátoznák az állami intézmények működési költségeit és felülvizsgálnák az alkotmány V. fejezetének II. részét.[3][4][5]
Mivel az alkotmánymódosító-javaslatot egyik ház sem kétharmados többséggel fogadta el, úgy az olasz alkotmány 138. cikke szerint népszavazást kellett kiírni a kérdésben. A népszavazásnak nem volt érvényességi küszöbe.[6]
Az előzetes eredmények szerint a szavazók 59%-a nemmel szavazott, ezért az alkotmányos reform megbukott. Matteo Renzi a szavazás eredményének közzététele után bejelentette lemondását.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A népszavazási szavalócédula példánya, amelyet az 1980/70-es törvény ír elő, a cédula rózsaszín színű lesz.[7] |
A szöveg hozzávetőleges fordítása:
Jóváhagyja a Parlament által elfogadott és a Hivatalos Lap 2016. április 15-i 88. számában megjelent, a szimmetrikus kétkamarás parlamenti rendszer megszüntetéséről, a képviselők számának csökkentéséről, az intézmények működési költségeinek korlátozásáról, a CNEL (Országos Gazdasági és Munkaügyi Tanács) megszüntetéséről és az alkotmány II. rész V. címének felülvizsgálatáról szóló alkotmánymódosító törvény szövegét?
A népszavazás célja, hogy Olaszországban stabil kormányzás jöjjön létre, azzal hogy a törvényhozási mechanizmus gyorsabbá válna. Az országban 1945 óta kétkamarás parlamenti rendszer működik, ahol a Parlament két háza, az alsóházi Képviselőház és a felsőházi Szenátus azonos törvényhozási jogkörökkel rendelkezik és mindkét háznak jóvá kell hagynia egy törvényt, hogy életbe lépjen. A Szenátus regionális küldöttekből álló gyűléssé alakulna, a szenátorok száma pedig az eddig 315 helyett 100 főre csökkenne. Komoly változás lenne, hogy a szenátorok közvetlen megválasztása ezután megszűnne.[8]
Az alkotmánymódosítással azt szeretnék elérni, hogy megszűnjenek az 1945 óta eltelt időszakot jellemző gyakori kormányválságok, amelyek miatt 72 év alatt 64 kormánya volt az országnak. A legrövidebb Amintore Fanfani első kormánya volt 1954-ben, amely 22 napig állt fenn. A leghosszabb ideig a második Berlusconi-kormány volt hatalmon 2001 és 2005 között; 1945 után ez volt az egyetlen olyan kormány Olaszországban, ami kitöltötte teljes hivatali idejét.
A változással lehetővé válna, hogy a választásokon 40%-nál több szavazatot elérő párt automatikusan többséget szerezzen és öt éven keresztül képes legyen kormányozni az országot.[9]
Az alkotmánytervezet jóváhagyása után a képviselők és szenátorok – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – megragadták az alkalmat, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben. A Gazzetta Ufficiale nevű olasz közlönyben 2016. április 15-én jelent meg a népszavazás, április 20-án pedig benyújtották a népszavazási kérelmet a legfelsőbb semmítőszéknek.[10]
A népszavazási központi iroda a népszavazási kérvény benyújtását követő 30 napon belül kellett állást foglalnia, 2016. május 6-án elfogadták a rendelkezést.[11]
2016. szeptember 26-án a miniszterelnökség bejelentette, hogy december 4-én tartják a szavazást.[12]
A népszavazást ellenző szakemberek sokan rossz ötletnek tartották a dátumot, mert nagyon későinek tartották ahhoz képest, hogy a kormány eleinte október később november első vasárnapjára szerette volna kitűzni a népszavazást. Azzal vádolták Renzit, hogy stratégiai okból választotta ezt a késői időpontot. Különösen, hogy a választási kampány meghosszabbításával könnyebben tudják az »igen« szavazásra befolyásolni a szavazókat. A dátumot azért is tartják rossznak, mert aznap tartják az ausztriai elnökválasztás második fordulóját, amin a szélsőjobboldali FPÖ-nek is van esélye győzni. Ennek következtében az olaszországi populista pártok és mozgalmak is hatalomra kerülhetnek, ha a népszavazáson a »nem« szavazatok győznek, ami kormányválságot okozhat.[13]
Emellett az olasz parlament decemberben fogja megszavazni a költségvetési törvényt, ami miatt a nemzetközi pénzintézetek komoly kockázatot látnak a népszavazás eredményében.[13]
A Demokrata Párt, mint a népszavazás kezdeményezője, azonban több neves pártpolitikus, mint Pier Luigi Bersani és Massimo D’Alema a »nem« mellett foglalt állást. Az Új Jobbközép, a Polgári Választás és az Olasz Szocialista Párt, amik a kormánykoalíció tagjai, emellett az Értékek Olaszországa.[14]
Az igen mellett foglaltak állást az alábbi szervezetek: CISL[15] dolgozói szakszervezet, a Confindustria - olasz gyáriparosok szövetsége[16] és a mezőgazdasági érdekképviseleti szerv a Coldiretti.[17]
Az alkotmánymódosítást támogatók főbb érvei:[18]
A nem mellett foglalt állást:[19] a Konzervatívok és Reformisták, 5 Csillag Mozgalom, Északi Liga, Forza Italia, Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség, Olasz Baloldal, Baloldal, Ökológia és Szabadság, Kommunista Újjászerveződés Pártja[20] és a Közép Uniója[21] pártok.
A nem mellett foglalnak állást az alábbi szervezetek: ANPI - olasz partizánok szövetsége,[22] ARCI - olasz szabadidős és kulturális szövetség,[23] CGIL - munkás szakszervezet,[24] Cobas - szakszervezet,[25] CUB - szakszervezet,[26] FIOM - fémkohászati dolgozók szakszervezete,[15] Italianieuropei - olasz reformszellemiségű egyesület,[27] Libertà e Giustizia - kulturális egyesület,[28] Magistratura democratica,[29] UGL - szakszervezet,[30] USB - szakszervezet.[31]
Az alkotmánymódosítás ellenzői az alábbi állásponton vannak:[32][33]
Az igen mellett foglal állást a L'Unitá baloldali,[34] a Confindustria tulajdonában levő Il Sole 24 Ore gazdasági napilap és a konzervatív Il Foglio.[35]
A nem mellett a rendszerellenes szellemiségű Il Fatto Quotidiano,[36] a jobboldali Il Giornale,[37] a liberális Libero[38] és a kommunista Il manifesto[39] lapok.
A Corriere della Sera, La Repubblica és a La Stampa semleges nézőpontot képvisel.
Az olasz kereskedelmi La7 volt az első csatorna, amely televíziós vita műsort indított a népszavazás kérdésében: Sí o No (Igen vagy Nem) címen indította el műsorát, amit Enrico Mentana vezet. Emellett a közéleti kérdésekkel foglalkozó Otto e mezzo legnézettebb adása 2016. szeptember 22-én volt, amikor Marco Travalgio a rendszerkritikus és népszavazást ellenző Il Fatto Quotidiano napilap főszerkesztője és Matteo Renzi miniszterelnök voltak a vitaműsor vendégei. A műsornak, 2.285.000 fős nézettséggel, 9,35%-os aránnyal a legnagyobb nézettséget ért el a kábeltelevíziók közt.[57]
A közszolgálati Rai több műsorban is foglalkozik a népszavazás kérdésével. A Rai 1 híradója a TG1 különkiadásokkal jelentkezik. A csatorna legnézettebb közéleti műsora a Porta a Porta szerkesztősége egy 3 részes műsort szentelt a népszavazásnak: Speciale referendum: Sì - No (Népszavazási különkiadás: Igen - Nem) címen, amely 2016. november 16-án, 23-án és 30-án kerül adásba, műsorvezetője Bruno Vespa. A november 16-i adásnak 1,9 millió nézője volt és 9,12%-os részesedést ért el. A műsorban 3-3 vendég az IGEN-NEM mellett foglalt állást. Az IGEN mellett: Matteo Renzi miniszterelnök, Pier Carlo Padoan gazdasági miniszter és Carlo Calenda gazdaságfejlesztési miniszter volt. A NEM mellett: Matteo Salvini az Északi Liga elnöke, Anna Maria Bernini a Forza Italia képviselője és Stefano Fassina az Olasz Baloldal képviselője.[58][59]
A Mediasethez tartozó Rete 4 csatornán 4 részes műsort indítottak el Perché sí, perché no (Miért igen, miért nem?) néven, amit Paolo Del Debbio vezet. A műsor november 10-én, 17-én, 24-én és december 1-én kerül adásba. A november 10-i adásnak 622 ezer nézője volt, 2,4%-os arányban. Az akkori műsorban az IGEN mellett Alessandra Moretti, Demokrata Párt Veneto tartományi képviselője és Enrico Zanetti gazdasági miniszterhelyettes érvelt. a NEM mellett Massimiliano Fedriga az Északi Liga és Giovanni Toti a Forza Italia képviselője, egyben Liguria tartomány elnöke.[60][61][62]
Dátum | Csatorna | Műsor címe | Műsorvezető | Résztvevők | Nézettség | Megjegyzések | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IGEN | NEM | Nézettség száma | Nézettségi arány | |||||
Szeptember 16. | La7 | Sì o No | Enrico Mentana | Roberto Giachetti | Massimo D’Alema | 792 000 | 3,4% | [63][64] |
Szeptember 23. | Gian Luca Galletti, Dario Nardella |
Renato Brunetta, Giuseppe Civati |
574,000 | 2,7% | [65] | |||
Szeptember 30. | Matteo Renzi | Gustavo Zagrebelsky | 1,747,000 | 8,0% | [66][67] | |||
Október 14. | Luciano Violante | Tomaso Montanari | 626,000 | 3,8% | [68] | |||
Szeptember 23. | La7 | Otto e Mezzo | Lilli Gruber | Matteo Renzi | Marco Travaglio | 2,280,000 | 9,4% | [69] |
Október 7. | Maria Elena Boschi | Matteo Salvini | 2,000,000 | 8,4% | [70] | |||
Október 28. | La7 | Sì o No | Enrico Mentana | Matteo Renzi | Ciriaco De Mita | 825,000 | 10,8% | |
November 4. | Stefano Ceccanti Anna Ascani |
Elisabetta Piccolotti Anna Falcone |
603,000 | 3,5% |
Dátum | Közvélemény kutató | Megrendelő/Vevő | Mintavétel (fő) | Százalékos adatok a bizonytalanok/távolmaradók nélkül |
Százalékos adatok beleértve a bizonytalanokat/távolmaradókat |
Tartózkodók | Bizonytalanok | Biztos szavazók | Hibahatár | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Igen | Nem | Igen | Nem | ||||||||
2016. szeptember 28. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 48,5% | 51,5% | - | - | 34% | 29% | - | ±3,5% |
2016. szeptember 28. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 51% | 49% | 38% | 36% | - | 26% | 53% | ±3,1% |
2016. szeptember 29-30. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | - | 53% | ±1,65% |
2016. szeptember 30.[71] | Euromedia Research | - | 1 000 | 47,6% | 52,4% | 25,0% | 27,5% | 6,2% | 41,3% | 52,5% | |
2016. szeptember 30. - október 1. | Ipsos | Corriere della Sera | 998 | 48% | 52% | 23% | 25% | 44% | 8% | 56% | ±3,1% |
2016. október 1-2. | EMG Acqua | La7 | 1 633 | 46,6% | 53,4% | 31,4% | 36,0% | 44,2% | 32,6% | 55,8% | ±2,4% |
2016. október 3. | Istituto Piepoli | - | 500 | 46% | 54% | - | - | - | - | - | ±4,3% |
2016. október 3-5. | Sondaggi Bidimedia - Bi3 | - | 820 | 46,5% | 53,5% | - | - | 35% | 15% | 50% | ±3,4% |
2016. október 5. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 48,3% | 51,7% | - | - | 38% | 22% | - | ±3,5% |
2016. október 5. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 51% | 49% | 38% | 37% | - | 25% | 50% | ±3,1% |
2016. október 8-9. | EMG Acqua | La7 | 1 661 | 47,1% | 52,9% | 32,3% | 36,3% | 43,8% | 31,4% | 56,2% | ±2,4% |
2016. október 8-9. | Lorien Consulting | Italia Oggi | 1 000 | 48% | 52% | 34% | 37% | - | 29% | 54% | ±3,5% |
2016. október 10-12. | Demopolis | l'Espresso | 1 500 | 49% | 51% | 35% | 36% | - | 29% | 53% | ±3,2% |
2016. október 12. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 50% | 50% | 37% | 37% | - | 26% | 51% | ±3,1% |
2016. október 13. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 48,6% | 51,4% | - | - | 35% | 20% | - | ±3,5% |
2016. október 14. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 46% | 54% | - | - | - | - | 54% | ±1,65% |
2016. október 14-15.[72] | Euromedia Research | - | 1 000 | 47% | 53% | 23,2% | 26,2% | 6,8% | 43,8% | 49,4% | ±3,1% |
2016. október 14-15. | Tecnè | Porta a Porta | 1 000 | 48% | 52% | - | - | - | 18% | 49% | ±3,1% |
2016. október 15. | IPR Marketing | Porta a Porta | 1 003 | 48,5% | 51,5% | - | - | - | 17% | 48% | ±3,3% |
2016. október 15-16. | EMG Acqua | La7 | 1 643 | 47,7% | 52,3% | 33,8% | 37,0% | 42,3% | 29,2% | 57,7% | ±2,4% |
2016. október 17. | Istituto Piepoli | - | 500 | 47% | 53% | - | - | - | - | - | ±4,3% |
2016. október 18-19. | Index Research | Piazzapulita | 1 000 | 48,5% | 51,5% | - | - | 37% | 20% | - | ±3,5% |
2016. október 19. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 49% | 51% | 37% | 38% | - | 25% | 55% | ±3,1% |
2016. október 19. | Eumetra Monterosa | Comitato Lavoratori per il NO alla Riforma Costituzionale | 800 | 46% | 54% | 23% | 27% | 15% | 35% | - | ±3,5% |
2016. október 19-20. | Demopolis | Otto e mezzo | 1 200 | 51% | 49% | - | - | - | 27% | 53% | ±3,2% |
2016. október 20. | Ipsos | Corriere della Sera | 1 002 | 46% | 54% | 22,4% | 26,8% | 42,3% | 8,5% | 57,7% | ±3,1% |
2016. október 21. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 48% | 52% | - | - | - | - | 54% | ±1,65% |
2016. október 21-22. | Tecnè | Porta a Porta | 1 000 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | 17% | 49% | ±3,1% |
2016. október 21-22. | IPR Marketing | Porta a Porta | 1 001 | 49,2% | 50,8% | - | - | - | 17% | 49% | ±3,3% |
2016. október 21-23. | EMG Acqua | La7 | 1 670 | 47,9% | 52,1% | 34,7% | 37,8% | 41,1% | 27,5% | 58,9% | ±2,4% |
2016. október 26. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 48,7% | 51,3% | - | - | 38% | 19% | - | ±3,5% |
2016. október 26. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 48% | 52% | 37% | 40% | - | 23% | 56% | ±3,1% |
2016. október 26. | Eumetra Monterosa | Comitato Lavoratori per il NO alla Riforma Costituzionale | 800 | 46% | 54% | 23% | 27% | 15% | 35% | - | ±3,5% |
2016. október 24-27. | Demos&Pi e Demetra | la Repubblica | 1 213 | 47% | 53% | 35% | 39% | 26% | - | ±2,8% | |
2016. október 26-27. | Demopolis | - | 1 000 | 49,5% | 50,5% | 36,1% | 36,9% | - | 27% | 52% | ±3,3% |
2016. október 27-28. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | - | 53% | ±1,65% |
2016. október 27-29. | Tecnè | RTI | 1 500 | 47,1% | 52,9% | 23,0% | 25,8% | 51,2% | - | ±2,5% | |
2016. október 28-30. | EMG Acqua | La7 | 1 557 | 48,0% | 52,0% | 34,7% | 37,6% | 40,6% | 27,7% | 59,4% | ±2,4% |
2016. november 2. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 49% | 51% | 38% | 39% | - | 23% | 58% | ±3,1% |
2016. november 2. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 48,2% | 51,8% | - | - | 38% | 21% | - | ±3,5% |
2016. november 2. | Eumetra Monterosa | Comitato Lavoratori per il NO alla Riforma Costituzionale | 800 | 45% | 55% | 26% | 32% | 8% | 34% | - | ±3,5% |
2016. november 4. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 47% | 53% | - | - | - | - | 54% | ±1,65% |
2016. november 4. | Demopolis | Otto e Mezzo | 1 200 | 48,5% | 51,5% | 35,9% | 38,1% | - | 26% | 54% | ±3,2% |
2016. november 4. | Euromedia Research | - | 800 | 47,9% | 52,1% | 24,1% | 26,2% | 49,7% | 50,3% | ±3% | |
2016. november 3-4.[73] | IPR Marketing | Porta a Porta | 1 000 | 48% | 52% | - | - | - | 18% | 49% | ±3,3% |
2016. november 4-5. | Tecnè | Porta a Porta | 1 000 | 47% | 53% | - | - | - | 16% | 50% | ±3,1% |
2016. november 4-6. | EMG Acqua | La7 | 1 815 | 47,6% | 52,4% | 34,8% | 38,3% | 40,3% | 26,9% | 59,7% | ±2,3% |
2016. október 27. - november 7. | Cise | Il Sole 24 ORE | 1 517 | 46% | 54% | 29% | 34% | 37% | - | ±2,51% | |
2016. november 7. | Istituto Piepoli | - | 500 | 46,5% | 53,5% | - | - | - | - | - | ±4,3% |
2016. november 9. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 48% | 52% | 37% | 40% | - | 23% | 61% | ±3,1% |
2016. november 9. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 47,8% | 52,2% | - | - | 40% | 22% | - | ±3,5% |
2016. november 9. | Eumetra Monterosa | Comitato Lavoratori per il NO alla Riforma Costituzionale | 800 | 45% | 55% | 27% | 33% | 9% | 31% | - | ±3,5% |
2016. november 9-10. | Tecnè | RTI | 1 500 | 47,7% | 52,3% | 23,1% | 25,3% | 51,6% | - | ±2,5% | |
2016. november 10-11. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | - | 55% | ±1,65% |
2016. november 11-12. | IPR Marketing | Porta a Porta | 1 000 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | 18% | 50% | ±3,3% |
2016. november 12. | Tecnè | Porta a Porta | 1 000 | 46,5% | 53,5% | - | - | - | 16,5% | 50% | ±3,1% |
2016. november 11-13. | EMG Acqua | La7 | 1 663 | 47,1% | 52,9% | 34,9% | 39,2% | 40,2% | 25,9% | 59,8% | ±2,4% |
2016. november 11-14. | Euromedia Research | - | 800 | 47,5% | 52,5% | - | - | - | - | - | ±3,5% |
2016. november 14-15. | Ipsos | Corriere della Sera | 997 | 45% | 55% | 21,0% | 26,1% | 46,5% | 6,4% | 53,5% | ±3,1% |
2016. november 15. | Istituto Piepoli | - | 500 | 46% | 54% | - | - | - | - | - | ±4,3% |
2016. november 14-16. | Demos&Pi e Demetra | la Repubblica | 1 231 | 45% | 55% | 34% | 41% | 25% | - | ±3,1% | |
2016. november 15-16. | Demopolis | Otto e Mezzo | 1 200 | 48% | 52% | 36% | 39% | - | 25% | 56% | ±3,4% |
2016. november 16. | Eumetra Monterosa | Comitato Lavoratori per il NO alla Riforma Costituzionale | 800 | 43,9% | 56,1% | 28,7% | 36,6% | 34,7% | - | ±3,5% | |
2016. november 16. | Euromedia Research | - | 800 | 46% | 54% | 25,5% | 29,9% | 7,3% | 37,3% | 55,4% | ±3% |
2016. november 16. | Index Research | Piazzapulita | 800 | 47,2% | 52,8% | - | - | 41% | 21% | - | ±3,5% |
2016. november 16. | Istituto Ixè | Agorà | 1 000 | 47% | 53% | 37% | 42% | - | 21% | 62% | ±3,1% |
2016. november 14-17. | Termometro Politico | - | 4 000 | 49,41% | 50,59% | 22,73% | 23,27% | 42% | 12% | 58% | ±3% |
2016. november 15-17. | EMG Acqua | La7 | 1 609 | 46,7% | 53,4% | 35,2% | 40,1% | 40,3% | 24,7% | 54% | ±2,4% |
2016. november 16-17. | Tecnè | RTI | 1 500 | 47,1% | 52,9% | 23,1% | 26,8% | 50,1% | - | ±2,5% | |
2016. november 16-17. | Scenari Politici - Winpoll | Huffington Post | 1 500 | 46,5% | 53,5% | - | - | - | - | 57% | ±1,65% |
2016. november 17. | Lorien Consulting | - | 1 000 | 45,8% | 54,2% | 38% | 45% | - | 17% | 58% | ±3,5% |
A 71 vizsgálatból láthatóan a választók 47,5%-a az igen 52,5%-a a nem mellett szavaz . Biztos szavazok átlaga: 54%. |
A népszavazással kapcsolatos követközményeket az IGEN és a NEM szavazok győzelme esetében is sokszor megvitatták: ha az »IGEN« szavazatok győznek akkor Matteo Renzi hatalma megszilárdul, amit az Európai Unió számos vezető politikusa és a pénzügyi világ számos képviselője is támogat.[74]
A NEM szavazatok győzelme esetén Matteo Renzi 2015. december 29-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az politikájának a bukása lenne, emiatt lemond akkor. Ezt az állítását több esetben is módosította. Maria Elena Boschi alkotmányügyi miniszter 2016. május 22-én bejelentette, hogy „ha a népszavazás rosszul sül el, akkor nem folytatjuk az eddigi munkánkat. A B tervünk az, hogy jönnek mások és mi elmegyünk.” „Ha Renzi megy, én is megyek, hisz közösen vállaljuk ennek felelősségét. Együtt hittünk és dolgoztunk ugyanazon a munkán.”[75]
2016. december 2-án a közszolgálati Rai 3 CartaBianca műsorában Graziano Delrio közlekedési miniszter Bianca Berlinguer műsorvezetőnek úgy nyilatkozott, hogy „ha a nem szavazatok győznek, akkor Renzi lemond”.[76]
A NEM szavazatok győzelme esetén az alábbi három forgatókönyv lehetséges:[77]
A szavazásra 2016. december 4-én kerül sor, szavazni 7:00-23:00-ig lehetséges a szavazóhelyiségekben. A szavazók belépve a szavazóhelyiségben személyazonosító igazolványukat felmutatják a választási bizottság embereinek, akik a szavazónak odaadják a választási cédulát. A szavazófülkében kell szavazni és a kitöltött lapot bedobni a szavazóurnába.[79]
A külföldön élő olaszoknak a szavazás már egy héttel az olaszországi kezdés előtt elkezdődik. A szavazáshoz a külföldön élőknek az AIRE (Külföldön élő olaszok anyakönyvi hivatala) hivatalban kell regisztrálniuk magukat, a regisztrált olaszoknak automatikusan kiküldik levélben a szavazólapokat. A kitöltött szavazólapokat a lakhelyük szerinti olasz konzulátusra kell küldeniük. A konzulátuson a szavazatokat 2016. december 1-éig helyi idő szerint 16:00-ig fogadták el. Ezt követően a szavazatokat diplomáciai poggyászként szállítják Olaszországba. A külföldön élő olaszok szavazatát az olaszországi eredményekkel egy időben ismertetik.[80]
2016. december 4-én megjelenő olaszországi napilapok címlaphírei a népszavazásról[81]
Időpont | Részvételi arány |
---|---|
12:00 | 20,14% |
19:00 | 57,24% |
23:00 | 69,33% |
A népszavazás exit poll eredményeit 2016. december 4-én a Rai 1, Mediaset és La7 csatorna eredményváró műsoraiban ismertetik 22:30-as kezdéssel.[83]
Az exit poll eredmények szerint 53,40%-os nem szavazattal, megbukott a népszavazás:[84]
Igen szavazatok (%) | Nem szavazatok (%) |
---|---|
46,60 | 53,40 |
Eredmények megnevezése | Eredmények számadatai | Érvényes szavazatok arányában | Szavazatok arányában | Választásra jogosultak arányában |
---|---|---|---|---|
Igen | 13 432 208 | 40,89% | 40,41% | 26,46% |
Nem | 19 419 507 | 59,11% | 58,42% | 38,25% |
Üres szavazólapok | 83 417 | - | 0,25% | 0,16% |
Érvénytelen szavazatok | 306 952 | - | 0,92% | 0,60% |
Be nem adott szavazólapok | 1 761 | - | 0,01% | 0,00% |
Szavazók száma | 33 243 845 | - | - | 65,47% |
Választásra jogosultak száma | 50 773 284 | - | - | 100,00% |
Régió | Szavazatok száma összesen | Választásra jogosultak, részvételi aránya |
Szavazatok számaránya | Szavazatok százalékos aránya | ||
---|---|---|---|---|---|---|
Igen | Nem | Igen | Nem | |||
Abruzzo | 1 052 049 | 68,7% | 255 022 | 461 167 | 35,6% | 64,4% |
Valle d'Aosta | 99 735 | 71,9% | 30 568 | 40 116 | 43,2% | 56,8% |
Puglia | 3 280 745 | 61,7% | 659 354 | 1 348 573 | 32,8% | 67,2% |
Basilicata | 467 000 | 62,9% | 98 924 | 191 081 | 34,1% | 65,9% |
Calabria | 1 553 741 | 54,4% | 276 384 | 561 557 | 33,0% | 67,0% |
Campania | 4 566 905 | 58,9% | 839 692 | 1 827 768 | 31,5% | 68,5% |
Emilia-Romagna | 3 326 910 | 75,9% | 1 262 484 | 1 242 992 | 50,4% | 49,6% |
Friuli-Venezia Giulia | 952 493 | 72,5% | 267 379 | 417 732 | 39,0% | 61,0% |
Lazio | 4 402 145 | 69,2% | 1 108 768 | 1 914 397 | 36,7% | 63,3% |
Liguria | 1 241 618 | 69,7% | 342 671 | 515 777 | 39,9% | 60,1% |
Lombardia | 7 480 375 | 74,2% | 2 453 095 | 3 058 051 | 44,5% | 55,5% |
Marche | 1 189 180 | 72,8% | 385 877 | 472 656 | 45,0% | 55,0% |
Molise | 256 600 | 63,9% | 63 695 | 98 728 | 39,2% | 60,8% |
Piemont | 3 396 378 | 72,0% | 1 055 043 | 1 368 507 | 43,5% | 56,5% |
Szardínia | 1 375 845 | 62,5% | 237 280 | 616 791 | 27,8% | 72,2% |
Szicília | 4 031 871 | 56,7% | 642 980 | 1 619 828 | 28,4% | 71,6% |
Trentino-Alto Adige | 792 503 | 72,2% | 305 473 | 261 473 | 53,9% | 46,1% |
Toszkána | 2 854 162 | 74,4% | 1 105 769 | 1 000 008 | 52,5% | 47,5% |
Umbria | 675 610 | 73,5% | 240 346 | 251 908 | 48,8% | 51,2% |
Veneto | 3 725 399 | 76,7% | 1 078 883 | 1 756 144 | 38,1% | 61,9% |
A népszavazás után nem sokkal Matteo Renzi bejelentette, hogy beadja lemondását a köztársasági elnöknek: „Levonva a tanulságot, a kormányfői munkámnak itt vége: holnap délután értekezletet tartok a miniszterelnökséggel, aztán elmegyek a Quirinale-palotába és beadom a lemondásom.”[86]
A legjelentősebb olasz ellenzéki pártok mind előrehozott választást követelnek és nem hajlandóak szakértői kormány létrehozására:[87]