Ebben a cikkben a 1946-os Grand Prix-szezon témáját multidiszciplináris megközelítésből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Különböző nézőpontok és legújabb tanulmányok elemzésére kerül sor, hogy az olvasó mélyen és naprakészen megértse a 1946-os Grand Prix-szezon-et. Ezen túlmenően e téma lehetséges következményeit és gyakorlati alkalmazásait vizsgálják meg különböző területeken, hogy rávilágítsanak a jelenkori társadalomban betöltött relevanciájára. Ezzel a cikkel igyekszünk reflexiókat és vitákat generálni a 1946-os Grand Prix-szezon körül, ezzel is hozzájárulva az ismeretek gazdagításához és a kritikai gondolkodás előmozdításához.
Az 1946-os Grand Prix-szezon volt a Grand Prix-versenyzés harmincharmadik, a második világháború befejezte utáni első szezonja.
Az Európa-bajnokság többé nem folytatódott, így a szezon ismét csak különálló versenyekből állt, amelyek közül a kiemeltekre ismét a Grandes Épreuves nevet használták.
A legsikeresebb versenyző a francia Raymond Sommer volt, aki a húsz versenyből ötöt tudott megnyerni. A legeredményesebb konstruktőrnek a Maserati bizonyult, amellyel kilencszer végeztek az élen.
Verseny | Helyszín | Időpont | Pole-pozíció | Leggyorsabb kör | Győztes versenyző | Győztes konstruktőr | Összefoglaló |
---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
Saint-Cloud | Június 9. | ![]() |
![]() |
![]() |
Maserati | Összefoglaló |
![]() |
Genf | Július 21. | ![]() |
![]() |
![]() |
Alfa Romeo | Összefoglaló |
![]() |
Valentino Park | Szeptember 1. | ![]() |
![]() |
![]() |
Alfa Romeo | Összefoglaló |
Versenyző | Győzelmek | |
---|---|---|
Összesen | Grandes Épreuves | |
![]() |
5 | 1 |
![]() |
3 | 0 |
![]() |
2 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 1 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 0 |
![]() |
1 | 1 |
![]() |
1 | 0 |
Konstruktőr | Győzelmek | |
---|---|---|
Összesen | Grandes Épreuves | |
![]() |
9 | 1 |
![]() |
8 | 2 |
![]() |
2 | 0 |
![]() |
1 | 0 |