Ebben a cikkben a 1916 a tudományban az elemzés központi tengelyévé válik, amely feltárja hatását a mindennapi élet különböző területein. A mai társadalomra gyakorolt hatásától az olyan konkrét területeken való relevanciájáig, mint az oktatás, a politika, a gazdaság vagy a kultúra, igyekszünk feltárni a 1916 a tudományban által felölelt különféle szempontokat. Részletes elemzéssel és kritikai perspektívával kívánja az olvasó számára széles és sokrétű látásmódot kínálni a 1916 a tudományban-ről, kiemelve annak pozitív aspektusait, valamint kihívásait és ellentmondásait. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a 1916 a tudományban-ről folyó vitához és tudáshoz, teret nyitva az elmélkedésnek és az eszmecserének.
február 19. – Ernst Mach osztrák fizikus, filozófus (* 1838)
június 29. – Fekete Lajos magyar erdőmérnök, botanikus, az MTA levelező tagja. A 19. századi magyarországi erdőgazdálkodás egyik legnagyobb elméleti szakembere (* 1837)
június 29. – Zemplén Győző magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1879)
június 30. – Gaston Maspero francia egyiptológus, elsőként publikálta a piramisszövegekként ismert halotti szövegeket (* 1846)
július 15. – Ilja Iljics Mecsnyikov Nobel-díjas orosz biológus, az evolúciós embriológia, a gerontológia és az immunológia egyik megalapítója (* 1845)